A BÉT forgalmának majd felét adó öt nagy befektetési szolgáltató cég a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, az MNB elnöke és a nemzetgazdasági miniszter közbenjárását kérik annak érdekében, hogy a pesti tőzsde többségi tulajdonosa, az osztrák WBAG álljon el a XETRA kereskedési rendszer budapesti bevezetésétől. Illetve legalább azt szeretnék elérni, hogy a döntést az év végig halasszák el.

A tiltakozást az váltotta ki, hogy szemben a jelenlegi rendszerrel, az újban minden regisztrált felhasználó elérhetné a BÉT kereskedési felületét, azaz az üzletkötésekhez nem kellenének közvetítők, brókerek, sőt, az üzletkötések zöme nem is a magyar, hanem az osztrák fővárosban történne.

MTI

A brókercégek további kifogása, hogy éppen most folyik a világ legnagyobb tőzsdei fúziója. A Deutsche Börse AG és a NYSE Euronext egyesülése fogja meghatározni, hogy mi lesz a standard kereskedési rendszer. Márpedig a piaci hírek szerint valószínűleg nem a XETRA. Így ennek a bevezetése értelmetlenné válhat, és dupla költséget okozhat, ha hamarosan le kell cserélni valami másra.

A befektetők számára nem mutatható ki közvetlen hátrány abból, hogy esetleg a BÉT-en bevezetik azt az új kereskedési rendszert, amely távolról is közvetlenül elérhetővé teszi a tőzsde kereskedési rendszerét, azaz anélkül is létrehozhatók lesznek ügyletek, hogy közreműködnének bennük befektetési szolgáltató cégek. A brókertársaságok maguk is elismerik, hogy a piaci szereplők semlegesek ebben az ügyben. Dióslaki Gábor, az Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy nem lehet előre megbecsülni egy ilyen változás hatásait. Zavarokat azonban okozhat, ha a kisebb független szolgáltató cégek forgalma annyira lecsökkenhet, hogy akár meg is szűnhetnek. Ha pedig csak a nagy társaságokhoz lehet fordulni, ott a díjak is magasabbak, s ez nyilvánvalóan hátrányos a kisbefektetők számára. Ugyanakkor a BÉT forgalmának növekedése a kifizetendő jutalékok mértékét csökkentheti.

Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy a BÉT elmúlt tíz évének legfontosabb döntéséhez közeledik: kiszervezze-e az egyik legfontosabb tevékenységét Bécsbe. Az osztrák tulajdonosok által használt és ajánlott XETRA bevezetése szerinte nemcsak a szolgáltatók, hanem a költségvetés érdekeit is sérti, mert elvesznek állások és nem folynak be adók. Például azok a különadók sem, amelyeket a brókercégek fizetnek. Továbbá a kisebb magyar tőzsdén jegyzett társaságok érdektelenek lesznek Bécsben, nem fogják elemezni őket, nem értik a nyelvüket, nem adnak ki róluk magyar nyelvű jelentéseket. Az sem bizonyítható – amit a BÉT tulajdonosai kilátásba helyeztek –, hogy a közvetlen elérés miatt nagy befektetők vásárolnának magyar értékpapírokat, növelve ezzel a forgalmat.

Gombnyomogatás

A Concorde vezetője elmondta, hogy arról sincs információjuk, miként érheti el könnyebben a WBAG-hoz tartozó többi tőzsde a bécsi, a ljubjanai és a prágai kereskedelmi rendszerét. Az sem világos, hogy a tőzsdei ügyleteket elszámoló Keler Zrt. tevékenységével mi lesz. Arról viszont a nagy európai pénzügyi központokban már nyilatkoztak a bécsi tőzsde vezetői, hogy ezeket az elszámolásokat hogyan akarják átszervezni. Ahogy most kiné,z a jelenlegi szolgáltatásokat távoli, adófizetés nélküli gombnyomogatás váltja fel.

Tölgyesi Péter, a Buda-Cash Brókerház vezérigazgatója szerint a BÉT-nek tudomásul kell vennie, hogy a kibocsátókon kívül a befektetési szolgáltatókból élnek. Katona Zsolt, az ING Bank ügyvezető igazgatója pedig nem érti, hogy miért éppen most kell bevezetni ezt a rendszert, amikor a válság hatásai amúgy is elég sok gondot okoznak. A bankok és brókerek tőzsdei forgalma jelentősen lecsökkent, visszaesett a profitjuk is. És még a banki különadó is terheli őket.

Széchenyi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy a XETRA egy plusz rendszer lesz, azaz párhuzamosan kell üzemeltetni a jelenlegi MMTS-rendszerrel, amelyen például az állampapírok kereskedése folyik majd a jövőben is, ami többletköltséget eredményez. Ráadásul a bécsi tőzsde a legdrágább díjakkal dolgozó tőzsde Európában.

Pál Árpád úgy véli, a befektetési szolgáltatók mindegyike elfogadja, hogy középtávon rendszercserére lesz szükség. De érdemben részt akarnak venni abban a döntési folyamatban, ami a BÉT következő 10-15 évében meghatározza a technológiai kapcsolódásaikat.