A Mol visszautasította a Hernádiról szóló vesztegetési vádat
A Mol keddi közleményében leszögezte, "soha, semmilyen kifizetés nem történt sem közvetve, sem közvetetten a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével sem".
A Mol határozottan visszautasítja a horvátországi INA privatizációjával összefüggésben Hernádi Zsolt vezérigazgatót ért vesztegetési gyanúsításokat, és találgatásnak minősíti az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket. A magyar olajtársaság az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében leszögezi, hogy "soha semmilyen kifizetés, vagy fizetségről való egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem."
Az Index a Vecernji list horvát napilapot idézve arról írt kedden, hogy a horvát ügyészség tízmillió eurós vesztegetéssel vádolja Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját. A horvát lap szerint Hernádi Ivo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye az ellene folytatott büntetőeljárás során került elő.
A Molnak semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben nincs. Ami a horvát médiában megjelent, az mind találgatás és szóbeszéd - hangsúlyozza a társaság közleménye és hozzáteszi, hogy a gyanúsításokkal szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni. A Vecernji listben ismertetett vád szerint Hernádi azért vesztegette meg 2008-2009 folyamán Sanadert, hogy a Mol átvehesse a horvát INA olajtársaság irányítását. Az ügyletben közreműködött Damir Polančec volt horvát miniszterelnök-helyettes is. Az üzlet része volt a vád szerint az is, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a Mol-hoz kerül, a veszteséges rész pedig a horvát állam felügyelete alá.
Az Ivo Sanader elleni nyomozás kiegészült a Mol-INA üzlethez kapcsolódó korrupciós vádakkal - erősítette meg Barbara Göth-Fleming az osztrák igazságügy részéről. Sanader ügyeinek felderítésében az osztrák és horvát hatóság, valamint az Interpol is részt vesz. A Mol szerint a gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek. A támadásokat a Mol és annak vezetése ellen indították rögtön az INA részvényesi megállapodásának aláírása után azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét - olvasható a közleményben.
A Mol arra is felhívja a figyelmet, hogy a két éve átvett irányítás eredményeként az INA ma sokkal versenyképesebb vállalat, és ez többek között a beruházásokon és beszerzéseken elért 10-60 százalékos megtakarításoknak is köszönhető. A közlemény szerint "nyilvánvaló, hogy ennek az átalakulásnak vesztesei is vannak. Azon kereskedők és beszállítók sokasága, akik immár nem tudnak a piaci ár fölött extra profitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett nemzeti érdek jelszava mögé."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.