A gyenge gazdasági növekedés és a jelentős költségvetési csúszások miatt Görögország elérkezett arra a pontra, ahol szinte minden reális forgatókönyv szerint fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és "megkezdődött a visszaszámlálás" az adósságátrendezés felé – vélekednek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni makroelemzők.
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja a görög kilátásokról összeállított átfogó elemzésében kimutatja, hogy a görög államháztartási konszolidációs program nem érte el a kitűzött célokat. A hazai össztermékhez (GDP) mért tavalyi államháztartási hiány a 8 százalékos cél helyett 10,5 százalék volt, az költségvetés elsődleges deficitje pedig több mint a kétszerese lett a tervezettnek: az így számolt hiány a kitűzött 2,4 százalék helyett a GDP-érték 4,9 százaléka volt - áll az elemzésben.
A Barclays Capital előrejelzése szerint a GDP-arányos görög közadósság-ráta már az idei év végre eléri a 153 százalékot. A ház korábbi prognózisaiban még az szerepelt, hogy a görög adósságráta 2014-ben fog ezen a szinten tetőzni.
A Barclays Capital elemzőinek alapeseti forgatókönyve szerint Görögországnak "irreálisan alacsony", 4,6 százalékos piaci kamatra lenne szüksége adósságdinamikája stabilizálódásához 2013 - a jelenlegi külső pénzügyi támogatási program kifutása – után.
Feltételezve, hogy az irányadó német kormánykötvény, a Bund akkori hozama 3,8 százalék lesz, ez azt jelenti, hogy a Bund feletti alig 80 bázispontos görög kockázati hozamfelár kellene a görög adósságdinamika stabilizálásához. A Barclays Capital kiemeli, hogy a spanyol kormánykötvények hozamfelára a Bundhoz mérve jelenleg meghaladja a 200 bázispontot, jóllehet Spanyolország közadósság-rátája mindössze 60 százalék, és széleskörű az a piaci vélemény, hogy a spanyol adósságdinamika fenntartható.
A cég elemzői közölték: semmiféle olyan tényezőt - például nagyon magas gazdasági növekedést vagy drákói költségvetési kiigazító intézkedéseket - nem látnak, amelynek révén a görög adósságdinamika stabilizálásához szükséges szintre csökkenhetnének a görög kötvényhozamok.
A piac a jelenlegi görög törlesztéskockázati árazások alapján éppen kétharmados esélyűnek tekinti Görögország törlesztésképtelenné válását.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a csütörtöki londoni kereskedésben 1466 bázispont környékén járt. Ez a görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon több mint 1,4 millió euró minden 10 millió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
A CMA számítási modellje szerint a Londonban csütörtökön kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 66 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A csütörtöki görög CDS-árazások például azt mutatják, hogy a piac Görögországot hatszor kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, a csütörtöki londoni kereskedésben ugyanis 238 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 238 ezer euró - környékén mozgott Londonban a magyar CDS-díjszabás.
A görög törlesztéskockázati kilátások megítélését jelzi az is, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's e hét elején egyes afrikai fejlődő országokénál is gyengébb szintre süllyesztette az euróövezeti tag Görögország adósosztályzatait, amelyek a mostani leminősítés előtt is már nem befektetési ajánlású, vagyis "bóvli" kategóriában voltak. Az S&P a hosszú futamidejű görög államadósság besorolását "BB mínusz"-ról – a köztes "B plusz" kihagyásával – "B"-re, a rövid lejáratú szuverén adósságok osztályzatát "B"-ről a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "C" szintre rontotta.
A cég ráadásul mindkét osztályzatot további leminősítés valószínűségére utaló negatív figyelőlistán hagyta.
A hosszú futamidejű görög adósságok "B" besorolása rosszabb Szenegál, Angola, Nigéria vagy Zambia osztályzatainál, ezekre az országokra a Standard & Poor's ugyanis "B plusz" besorolást tart érvényben.
Az új hosszú távú görög adósbesorolás öt fokozattal gyengébb az S&P által Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői "BBB mínusz" osztályzatnál. Jelenleg Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelynek befektetésre nem ajánlott adósbesorolásai vannak a nemzetközi hitelminősítőknél.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.