Kevesebb a közbeszerzés: 300 milliárd kiesett
2010-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva kevesebbet költöttünk el közbeszerzésben, mint egy évvel korábban - derül ki az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International Magyarország közös kutatásából. A KSH előzetes, 2010-es GDP-adatait alapul véve jelenleg 5,66 százalék a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon. Ehhez képest a közbeszerzés az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát teszi ki.
A visszaesés oka egyrészt a közbeszerzési törvény 2010-es módosításaiból adódik: számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az igen alacsony közbeszerzési értékhatárra és az igen szigorú, úgynevezett egybeszámítási kötelezettségre. Ehhez hozzájárult az év elején kötelező elektronikus közbeszerzés, mely 2010-ben két hónapra ellehetetlenítette a közbeszerzéseket, valamint a beszerzések tudatos visszatartása a kormányzatok részéről, mely a tavalyi számok tükrében a válság utóhatásának is betudható.
A nominális adatok figyelembe vételével megállapítható, hogy újabb, több mint háromszáz milliárd forint távozott a közbeszerzési piacról, melyből kétszázat a közszolgáltatók nem közbeszerzésben költenek el. Az ellenőrzött közpénzköltés Európai Unióban kialakított rendszerében ugyanis azoknak a kizárólagos joggal rendelkező, úgynevezett releváns tevékenységet folytató ajánlatérőknek is közbeszerezniük kell, amelyek egyébként magántulajdonban vannak. Szigorú követelmények vonatkoznak azokra a vállalkozásokra is, melyek tulajdonosai közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérők.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.