Mint Mináry Borbála, a KSH statisztikai főosztályvezetője elmondta, az inflációt főként az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása húzta felfelé. A havi áremelkedésből utóbbi körülbelül 0,4, míg előbbi 0,2 százalékot tesz ki. Hozzáfűzte: a többi termékcsoportban átlag alatti árnövekedést mértek, a ruházkodási cikkek ára pedig a téli kiárusításoknak köszönhetően csökkent. A maginfláció az idén januárban 0,1 százalék, 12 havi összehasonlításban 1,7 százalék volt, mérsékeltebb a decemberi 2,0 százaléknál. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi áremelkedés 0,8 százalék, a 12 havi index 104,4 százalék volt.

Tavaly decemberhez viszonyítva – a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékkal az élelmiszerek árai emelkedtek. Nőtt 8,5 százalékkal az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs –, 8,2 százalékkal a cukor, 4,1 százalékkal az étolaj, 3,3 százalékkal a liszt, valamint 2,6 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal drágultak.

Az átlagosnál nagyobb mértékű, 1,2 százalékos drágulás volt az egyéb cikkek körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,4 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,5 százalékos és a szeszes italok, dohányáruk 0,4 százalékos áremelkedése átlag alatti volt. Szintén átlag alatt, 0,3 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 9,2, a szemétszállítás díjtételei 2,9, a helyi tömegközlekedésé 1,0 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek körében kismértékű, 0,1 százalékos árnövekedés következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 3,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz hasonlítva.

Tavaly januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 30,5 százalékkal nőtt a liszt, 28,0 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 22,2 százalékkal az étolaj, 9,8 százalékkal a sajt, 9,5 százalékkal a cukor és 7,6 százalékkal a tej ára. A tojás viszont 8,5 százalékkal olcsóbb lett  2010 januárjához képest.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,3 százalékkal, a távfűtésé 7,4 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,2 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,5 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0 százalékkal nőtt. 

A szolgáltatások átlag alatti, 2,5 százalékos árnövekedésén belül a távolsági utazás 8,7, a szemétszállítás 4,8, a helyi tömegközlekedés 4,4 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 1,7 százalékkal emelkedtek a ruházkodási cikkek, 1,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az EU 27 tagországában 2010. decemberben a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009. decemberben. A legkisebb, 1,3 százalékos áremelkedést Szlovákiában és 1,8 százalékost Hollandiában, a legnagyobbat, 7,9 százalékost Romániában és 5,4 százalékost Észtországban mérték. 

A KSH közleményében megjegyzi, hogy az idén januártól az idényjellegű élelmiszerek súlyarányait új módszer szerint határozza meg a fogyasztói árindex számítás menetében. A módszertani változtatás oka az Európai Unió Bizottságának új, idényjellegű termékek kezeléséről szóló jogszabályában foglalt előírások teljesítése. Ez a burgonya, friss zöldség és gyümölcs csoportokat érinti, ahol az adott csoporton belül, az egyes termékek idény szerint változó súlyainak alkalmazását felváltja a termék szintű változatlan, fix súlyok használata.