A hírügynökség információi és pénteki spanyol lapjelentések szerint a madridi kormány gyors és alapvető változásokat tervez; rendeleti úton még januárban arra kötelezné a takarékszövetkezeteket, hogy alakuljanak át, hagyományos banki formában működjenek tovább, és a tőkepiacon oldják meg a finanszírozást. Ezt követően a pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló állami alap (FROB) részesedést vásárolna azokban a cégekben, amelyek nem állják ki a piac próbáját, vagyis amelyeknek nem sikerül kellő mennyiségű forrás szerezni magánbefektetőktől. 

A FROB mostanáig az utolsó mentsvár szerepét töltötte be a spanyol pénzügyi szektorban, hitelt nyújtott végveszélybe került vállalatoknak, bankoknak, amelyek már sehol máshol nem jutottak forráshoz. A reform révén az alap tulajdonossá lépne elő, legalábbis részben és átmenetileg. 

Az elemzői becslések átlaga szerint a rendszer átalakítása, megtisztítása nagyjából 50 milliárd euróba kerülhet, ami a spanyol hazai össztermék (GDP) 5 százalékának megfelelő összeg. Az idei évre kitűzött 6 százalékos GDP-arányos hiánycél így veszélybe kerülhet, a hozzáértők szerint azonban Spanyolország külső segítség nélkül is képes végrehajtani az akciót, ami azért fontos, mert az euróövezeti válságkezelő alap (EFSF) kereteit szétfeszítené, ha Görögország és Írország mellett Spanyolországot is támogatni kellene. 

A spanyol gazdaság kétszer akkora, mint Görögország és Írország, valamint az ugyancsak szorult helyzetben lévő Portugália gazdasága együttvéve. A pénzügyi szektor, benne a takarékszövetkezetek gondjait az ingatlanpiac 2008-as összeomlása okozta. A legutóbbi, tavaly novemberi adatok szerint a rossz hitelek aránya 15 éves csúcsra emelkedett, több mint 100 milliárd eurónyi kölcsön törlesztése van veszélyben.