2010. november. 10. 12:52 MTI Utolsó frissítés: 2010. november. 10. 13:25 Gazdaság

2014-ben is lesz különadó

A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó-bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból.

A pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban szereplő 187 milliárd után a következő három évben még 93,5 milliárd forintot tesz majd ki, míg az ágazati különadók a jövő évi 161 milliárdról 2012-ben 166 milliárdra emelkednek és 2013-ban és 2014-ben is további 85,5-85,5 milliárd forint bevételt tervez ebből a kormány. A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt táblázatból kiderül, hogy a végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadóból 2014-ig minden éven 1 milliárd forint bevételt vár a kormány.

A társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása a jövő évi 637 milliárdról 800,6 milliárdra nő 2012-ben és 931, majd 950 milliárd forintra emelkedik 2013-ban és 2014-ben. A költségvetési szervek kiadásai jövőre 52 milliárd forinttal emelkednek az idei előirányzat fölé, a következő években pedig lényegében stagnálnak, 20, 50 milliárddal emelkednek 2000 milliárd fölé.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a 2011-es 2,8 százalékról a következő években 2,4, 2,3, majd 2014-ben 1,9 százalékra csökken. Ebben az előirányzatban szerepet játszik az is, hogy a GDP növekedési üteme a kormány prognózisa szerint a jövő évi 3,0 százalékról 2013-ban és 2014-ben 5,0, illetve 5,2 százalékosra gyorsul. A központi költségvetés bruttó adóssága mintegy 860 milliárd forinttal nő, és a jövő év végén 20 926 milliárd forinton tetőz, ám 2012-ben már majdnem 1500 milliárd forinttal csökken, majd az irányszámok szerint ismét növekedésnek indul, és 2014-ben ismét 20,37 milliárd fölé szökik.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.