A komplex FBI-mutató a háztartások tartós fogyasztás cikkek iránti vásárlási hajlandóságának mértékét, jelenlegi anyagi helyzetüknek az egy évvel korábbihoz viszonyított megítélését, jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásait, valamint az ország következő 12 hónapban és az elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését összegzi.

Az FBI alindexek egyikének, a Vásárlási Hajlandóság Indexnek (VHI) a lassú növekedése megtorpant az előző negyedévi eredményekhez képest. Idén szeptemberben a mutató 121,4 ponton áll, egy ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, ami lényegében stagnálást jelent. Ez azzal magyarázható, hogy változatlan maradt a háztartások jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése, és a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv. Kozák Ákos, a GfK Hungária vezérigazgatója biztatónak nevezte azt, hogy Magyarország legfőbb exportpiacán, Németországban három éves csúcson áll a fogyasztói bizalom. 

A várakozásokat jelző Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) tovább emelkedett az elmúlt negyedévhez hasonlóan, 6 ponttal 224,7 pontra nőtt,  miután javult az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése. Már csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy a munkanélküliség növekedni fog. Az inflációs várakozások stabilak, a lakosság háromnegyede számít az árak emelkedésére, a megkérdezettek átlagosan 8 százalékos áremelkedést várnak a következő 12 hónapban. A reáljövedelmek tekintetében viszont a megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenését várják.

Változatlan a hitelfelvételi kedv: tízből három válaszadó úgy gondolja, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A csökkent a hitelkamatok növekedésére számítók aránya, az előző negyedévi 44 százalékról 35 százalékra mérséklődött azok aránya akik a hitelkamatok növekedését várják a következő 12 hónapban.

A megtakarításokra vonatkozó vélemények alig változtak: a megkérdezettek 42 százaléka továbbra sem használná fel megtakarításait, hogy ebből finanszírozzon egy nagyobb, korábban tervezett vásárlást.

A korábbi, tartósan 50 százalék körüli arányhoz képest enyhén csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya: jelenleg 43 százalék. Lakáseladásra  a válaszadók mindössze 9 százaléka tartja alkalmasnak az időt.