Vértes: a nemzetközi bizalom elvesztése veszélyes lehet
Nem kerül közvetlenül veszélybe az államadósság finanszírozása, ugyanakkor rövidtávon nőhetnek a devizahitelesek terhei, középtávon pedig a nemzetközi bizalom hiánya jelenthet problémát és veszélyt Magyarország számára − vélekedett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja hétvégén megegyezés nélkül utazott el Magyarországról, valamint hogy az Európai Unió (EU) elhalasztja a hitelfelülvizsgálat lezárását.
Vértes András hétfőn elmondta: a tárgyalások eredménytelen lezárása a forint gyengülésével, a nemzetközi pénzügyi bizalom romlásával, valamint az állami adósságfinanszírozás kamatterheinek megemelkedésével járhat rövidtávon. Hozzáfűzte: "az is lehet, hogy átmenetileg akár egyáltalán nem lehet majd értékesíteni állampapírt, különösen közép- és hosszabb lejáratú állampapírt".
A szakember hangsúlyozta: az igazi probléma középtávon, a bizalom kérdése körül forog. Magyarország az elmúlt években egy olyan strukturális és egyensúlyi kiigazítást hajtott végre, amelyet a nemzetközi szervezetek elismertek és az Európai Unió is példaként állított a többi ország elé. Ez a folyamat most megszakadt, "a nemzetközi szervezetek bizalmatlanságot nyilvánítottak ki". Nemzetközi téren a bizalom a legnagyobb érték, így annak hiánya a legnagyobb veszteség − mondta Vértes András.
A GKI elnöke szerint a kormány gazdasági programjából hiányoznak az államháztartás kiadási oldalával kapcsolatos szerkezeti reformok, így az önkormányzati, egészségügyi reform, illetve a veszteséges állami vállalatok reformja, ezért "kényszermegoldások" születtek. Hozzáfűzte: ha lennének szerkezeti reformok, akkor azokat a nemzetközi szervezetek is nagymértékben támogatnák.
A másik fő probléma Vértes András szerint, hogy a bankadó irreálisan magas. Elvi alapja ugyanakkor kevés van, mert Magyarországon a bankok lényegében nem kaptak állami pénzt, és bár a "fizessenek a gazdagok"-elv alapján elfogadható lenne a pénzügyi szektor megadóztatása, de nem ilyen nagy mértékben − vélekedett Vértes András. Az adó nem a profitot veszi ki a bankokból, hanem a tőkét apasztja, miközben az elmúlt két évben a bankok maguk fedezték a válság elhárításának költségeit. A terhek így visszahárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami pedig fékezi a gazdasági növekedést - fűzte hozzá.
2011-re vonatkozóan elmondta: vannak jó lépések, azonban strukturális reformok hiányában, valójában adóátrendezés van, nem pedig adócsökkentés. A kormány által meghirdetett 29 pont nagy részét meg lehet tartani, azonban bizonyos elemein − például a társasági adó csökkentésének mértékén − változtatni kellene, másrészt szerkezeti reformokat kellene elindítani − emelte ki Vértes András.
Azokra az elemzői találgatásokra, amelyek szerint a kormány az októberi önkormányzati választások utánig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket, a GKI elnöke úgy reagált, hogy "ez egy nagyon veszélyes játék". Kifejtette: a tárgyalások mostani eredménytelen befejezése nagyon súlyos bizalmi válságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon, és ezt "nagyon keményen megfizetheti a magyar lakosság, a magyar vállalatok".
Vértes András hangsúlyozta: ha Magyarország, az EU-ban fontos szerepet játszó ország kíván lenni, akkor nem lehet három hónapért hosszú távra eljátszani a bizalmat. Úgy vélekedett, hogy − a jelenlegi helyzet miatt −, a 2011-2012-re kötendő megállapodás tárgyalásai is nehezebbek lesznek, mert újra vissza kell szerezni az elmúlt egy-két évben megnyert bizalmi tőkét.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.