Simor fizetése: a kormány szakértői vitatják az EKB állásfoglalását
A kormány által felkért szakértők több ponton vitatják az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalását a jegybanki dolgozók bérének módosításáról – közölte Nagy Anna kormányszóvivő.
Nagy Anna kifejtette: a kabinet tárgyalta az EKB állásfoglalását, szakértők többször átolvasták, megvitatták a dokumentumot, és több ponton vitatják. Arról, hogy pontosan mely pontokat vitatják, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tájékoztat majd − tette hozzá.
Az EKB álláspontja szerint biztosítani kell azt, hogy az MNB munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról a jegybankkal együttműködésben szülessen döntés, kellően figyelembe véve az intézmény véleményét. A frankfurti székhelyű pénzintézet leszögezi, hogy az MNB döntéshozóinak fizetésének módosítása nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket, ezért a törvényjavaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat.
Az ügy hátterében az áll, hogy a parlament előtt lévő gazdasági törvénycsomag keretében a kormány maximálná az MNB − és a PSZÁF − elnökének fizetését: a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset tízszeresénél nem kereshetnének többet. Ezek szerint a jelenleg havonta több mint 8 millió forintot kereső Simor András jegybankelnök fizetése az idén a 2 millió forintot sem érné el, mivel a havi bruttó keresetek nemzetgazdasági átlaga tavaly 199 775 forint volt.
Szijjártó Péter kedden azt mondta, hogy a kabinet továbbra is elkötelezett a valós közteherviselés, a kölcsönös felelősségvállalás megteremtése mellett, és ezzel összeegyeztethetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyar átlagkereset negyvenszeresét keresse havonta, a fizetése pedig több mint duplája legyen az amerikai jegybankelnök fizetésének. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány működése során minden hazai jogszabályt, valamint európai uniós normát, előírást betart.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.