Elemzők: nyár végére 5 százalék alá süllyedhet az alapkamat
Pénzügyi elemzők még az idén további monetáris lazításra, az év végére 5 százalék alatti alapkamatra számítanak, azt követően, hogy hétfőn a monetáris tanács a vártnak megfelelően 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
A szakember szerint kétarcú a magyarországi inflációs folyamat: a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg. Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben meghozott árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan fogja megítélni. A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ami továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.
A görög államadósság körüli "mizéria" továbbgyűrűző hatását egyelőre nem látni idehaza, sőt, ha ennek esetleg konjunkturális következménye lesz, az csak egy okkal több, hogy az Európai Központi Bank, de akár a világ több vezető jegybankja is úgy döntsön, hogy továbbra is lazán hagyja az általa befolyásolt monetáris kondíciókat. Duronelly Péter szerint az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet eggyel több érv volt amellett, hogy a monetáris tanács meghozza ezt a döntését.
Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője arra emlékeztet, hogy a 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentést követően ez már az egymást követő tizedik olyan monetáris tanács ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el. A befektetési társaság elemzője szintén úgy véli, hogy az újabb történelmi mélybe süllyedt a alapkamat további esése várható, minthogy a hazai kamatfelár ”indokolatlanul” magas a térség országaihoz és az európai kamatokhoz képest.
Álláspontja szerint továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt lát arra, hogy még az idén 5 százalék alá süllyedjen a kamatszint. Sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forint árfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése, vagy teljes leállítása – fejtette ki az elemző. Kiemelte ugyanakkor, hogy több rizikófaktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Ilyen a kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság – nem ismertek az államháztartás átalakítása körüli tervek –, valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok – a görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása –, amelyek óvatosabb irányba terelhetik a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.
Az Equilor szerint is a monetáris politika körüli bizonytalanságokat szaporítja, hogy a kormányt alakító párt újabban heves kirohanásokat intézett az MNB és a PSZÁF ellen megkérdőjelezve azok tevékenységét. Emiatt a bizonytalanság miatt talán még nagyobb figyelem irányulhat az MNB munkájára a jövőben, annak fényében, hogy a jegybank képes lesz-e megőrizni a függetlenségét az erősödő kormányzati nyomás közepette. Mindezek ellenére úgy vélik, hogy az MNB mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat pozitív marad és Magyarország kockázati megítélése sem romlik jelentősen, folytathatja a kamatvágást már akár május végén is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.