A részletesebb cikket közlő Kommerszant szerint a közgyűlési részvételhez szükség volt az illetékes magyar minisztérium jóváhagyására is, amely a Szurgutnyeftyegaztól kérte a tulajdonosok feltárását. A Magyar Nemzetet idézve az orosz lap azt írta, hogy az orosz konszern be is nyújtotta a kért információkat. A Kommerszant hétfőn a magyar érintettektől a munkaszüneti nap miatt nem tudott állásfoglalást kapni, az orosz konszernnél nem kívántak nyilatkozni a kérdésről.

A Portfolio.hu-t idézve a lap hozzátette: ha a minisztériumnak nem is lesz több kérdése az orosz konszernhez, a közgyűlésen való részvételhez a jogot a Szurgutnyeftyegaz mindaddig nem szerzi meg, amíg tart a PSZÁF tavaly áprilisban megkezdett vizsgálata, amelynek eredményéről mindeddig semmit nem közöltek.

„A részvénycsomag megvásárlását követően a Mol menedzserei, akik gyakorlatilag ellenőrzik a részvényesi döntéseket, továbbá a magyar hatóságok leszögezték, hogy az ügyletet barátságtalan lépésnek tekintik, és az orosz konszernt csakis pénzügyi befektetőként hajlandók fogadni. Számos magas beosztású orosz tisztségviselő tett erőfeszítéseket a helyzet rendezése érdekében, de nem járt sikerrel” – írta a Kommerszant.

Vlagyimir Bogdanov, a Szurgutnyeftyegaz közmondásosan hallgatag elnöke idén március közepén annyit mondott, hogy elégedett az üzlettel és a részvénycsomagot nem kívánja áruba bocsátani – idézte fel a lap.

Emlékeztetett azonban arra is, hogy a Szurgutnyeftyegaz még nem tett szert jövedelemre a befektetésből. Tavaly, nem sokkal a csomag megvásárlása után a Mol úgy döntött, hogy nem fizet osztalékot, noha egy évvel korábban a jóval csekélyebb eredményének 40 százalékát osztotta szét a részvényesek között. Hogy idén mit javasol az igazgató tanács, azt április 14-én hozzák nyilvánosságra.

Egy orosz befektetési társaság elemzője a Kommerszantnak nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy az orosz konszern tárgyalásokat kezd a részvénycsomag eladásáról, ha  meggyőződik arról, hogy idén sem tud részt venni a közgyűlésen. Egy másik szakértő ehhez hozzátette, hogy a Szurgutnyeftyegaz akkor sem tudna hatással lenni a Mol irányítására és döntéshozatali folyamataira, ha jelen lenne a közgyűlésen, mivel a magyar konszern alapszabálya egy részvényes szavazati jogát a szavazatok legfeljebb 10 százalékában korlátozza.