A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a munkavállalók járulékterheit négy év alatt további 4 (2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban 2) százalékkal mérsékelné. Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését javasolja. 2011. január 1-jétől a melegétkezési jegyek havi 12 ezer forintig, az üdülési csekkek éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élveznének. Az MSZP bővítené a mikro- és kisvállalkozások társaságiadó-kedvezményeit, a válság kapcsán állami támogatásban részesülő pénzintézetek vezetőinek prémiumára ugyanakkor külön adót vetne ki, s támogatná a pénzügyi műveletekre kivetett adó, az úgynevezett Tobin-adó bevezetését. 
   
A Fidesz-KDNP programot indítana a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére, amelynek elsődleges célja "a betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen működtetett" adórendszer egyszerűsítése lenne. A Fidesz-KDNP választási programja szerint csökkenteni kell az adók számát, egyszerűsíteni az adóbevallásokat, szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét.
   
A Jobbik a személyi jövedelemadózásban (szja) tovább növelné a sávos adózás progresszivitását a sávhatárok jelentős emelésével. Bevezetné a választható családi adózást, a gyermekneveléshez szükséges termékeket és szolgáltatásokat 0 százalékos áfakulcs alá sorolná.
   
A társaságok esetében a Jobbik megszüntetné az osztalékadó-mentességet, és felülvizsgálná a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat. A kis- és középvállalkozásoknál - 200 millió forint összbevétel alatt - a nyereséget terhelő adó és a tulajdonos jövedelemkivételét terhelő osztalékadó együttes mértékét 30 százalékra csökkentené. Felszámolná a valóságos gazdasági tartalom nélküli, az offshore jellegű cégekhez tartozó magyar társaságok adóalapjának csökkentésére lehetőséget teremtő kiskapukat. A megtermelt profit, illetve eredménytartalék egy részének hazai kijelölt ágazatokba történő visszaforgatását ugyanakkor adókedvezménnyel ösztönözné.
   
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási programja szerint átfogó közteherviselési reformra van szükség, első lépésként el kellene törölni a minimálbér adómentességét, és egy jelképes, 10 százalékos kulccsal megadóztatni. Az egykulcsos szja helyett stabilan alacsony adóéket tartana kívánatosnak. Az MDF mindenfajta ingatlant adózás alá vonna, akár természetes, akár jogi személyek tulajdonában van. A sávosan progresszív módon kialakítandó ingatlanadó helyi adó lenne, az újonnan létrehozott járási önkormányzatok maguk állapítanák meg, és szednék be, s legalább 500 milliárd forintos bevételt kellene eredményeznie, hogy kiválthassa az iparűzési adót.
   
A Lehet Más a Politika (LMP) egy nyolcéves reformprogram keretében 1000 milliárd forintos átstrukturálást hajtana végre az adórendszeren belül. A nyugdíjjárulék kivételével fokozatosan megszüntetnének minden munkaadói és munkavállalói járulékot, amelyeket a szuperbruttó bér alapján kalkulált 25 százalékos egységes járulék váltaná fel. Az adórendszert a kis adók, illetékek és járulékok nagy részének teljes eltörlésével egyszerűsítenék. A helyi szinten kivethető sokféle vagyonadó helyett egyetlen, alacsony kulcsú, egységes és kötelező, értékalapú kommunális adót vezetnének be. Az adó- és járulékcsökkentés okozta 1000 milliárd forintos  bevételkiesést egyebek között a zöldadók 600 milliárd, az áfa- és jövedékiadó-bevételek 140 milliárd forintos növekedése ellensúlyozná.
  
 Az LMP a minimálbér teljes bérköltségét négy év alatt reálértékben 15 százalékkal mérsékelné a járulékterhek erőteljes csökkentésével, a minimálbér nominális befagyasztásával és a szakképzettek garantált bérminimumának megszüntetésével. Az átlagos adó- és járulékterhelés minden jövedelmi kategóriában 50 százalék alatt maradna, a minimális elvonás pedig 25 százalékra csökkenne a választási program szerint.
   
A szuperbruttó bérre alapuló struktúrát megtartaná az LMP, és négy kulccsal működő szja-rendszert vezetne be. A kulcsok mértéke 0, 18, 36 és 50 százalék lenne, a sávhatárok: 1,2 millió (havi 100 ezer), 3,7 millió (havi 350 ezer) és 8,4 millió (havi 700 ezer) forint. Az eva kulcsát 5 százalékkal emelné, az adónemet hosszabb távon esetleg meg is szüntetné.
   
A Civil Mozgalom (CM) is eltörölné a kisadók és járulékok jelentős részét, az illetékeket pedig radikálisan csökkentené. A társasági adó és az szja kulcsa a CM választási programja szerint egyaránt 19 százalék lenne, a minimálbér négyszeresén (400 ezer forinton) felüli nettó jövedelemre +19 százalékos jövedelemadót rónának. Az általános forgalmi adó kulcsa is 19 százalék lenne, egyes területeken azonban 9 százalékos kedvezményes kulcs érvényesülne, és egyes esetekben forgalmiadó-mentességet is bevezetnének. A CM is egységesítené az ingatlanadó alapját, és az adót minden ingatlanra kiterjesztené, az iparűzési adót eltörölné.

Fidesz - adócsökkentést ígérnek, de konkrétumok nincsenek

A kormányra kerülése esetére adócsökkentést ígérő Fidesz következetesen arra hivatkozik, hogy az adószabályok megváltoztatásának ütemezése, a csökkentés mértéke attól függ, mivel szembesülnek az átadás-átvételkor. A párt vezetőinek legfrissebb nyilatkozatai alapján az várható, hogy az adórendszer egészét érintő változás csak jövőre lesz, de egyes adótételek már idén módosulhatnak; a Fidesz egyszerűsítené az adórendszert és figyelembe venné a családi szempontokat.

Orbán Viktor Fidesz-elnök - aki egy novemberi interjúban egyszeri, nagy arányú, idei adócsökkentést ígért - egy múlt csütörtöki nyilatkozatában azt mondta, szeretné, ha már az idei évben adót lehetne csökkenteni, "ugyanis jelentős adócsökkentés nélkül nem indul be a gazdasági növekedés". Hozzátette, egyszerűsíteni szeretnék a jövedelemadó-rendszert és csökkenteni a vállalkozók adóterheit. Munka- és családbarát adórendszer létrehozását ígérte. Orbán Viktor pártja konkrét vállalásairól március 10-én, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének fórumán elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, a vállalatok adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársak szintjére csökkenti. Egy februári tévéinterjúban kiállt amellett, hogy nem lehet egykulcsos az adórendszer, több kategóriára van szükség és  az adórendszernek figyelembe kell vennie, hogy a megkeresett összegből hányan élnek. Ez alkalommal jelentette ki azt is, hogy létezik olyan gazdaságpolitika, amellyel elkerülhető a minimálbér megadóztatása.
   
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke kedden, sajtótájékoztatóján azt mondta, lehetnek olyan kisebb adótételek, amelyek esetében már idén is lehet változtatni, rendszerszintű módosításra azonban csak jövőre lát esélyt az adók tekintetében. Mint mondta, a Fidesz adócsökkentésben gondolkodik, ez teremt majd ugyanis lehetőséget arra, hogy több munkahely legyen, az ütemezésére pontos választ azonban csak akkor lehet adni, ha megtörténik az átadás-átvétel, és kiderülnek esetleg olyan tételek, amelyeket korábban nem ismertek.
   
Tekintettel a munkanélküliek magas számára, már idén hozni kell olyan lépéseket, amelyek a munkahelyteremtés érdekében születnek: nemcsak gazdaságfejlesztési intézkedéseket kell hozni, nemcsak a bürokráciát kell csökkenteni, hanem módosítani kell az adótételeken is - mondta Varga Mihály.
   
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Magyar Televízióban közölte: a Fidesz arra készül, hogy ha kormányra kerül, még idén adót csökkent, az pedig "kellemetlen meglepetésként" érné, ha ezt nem tudná megtenni. Közölte, olyan típusú adórendszert szeretnének, amely két szempontot egyesít: "az adóban zajló regionális versenyt" - amely alacsony és viszonylag kevés kulcsú adórendszer felé mutat -, valamint a családi szempontokat. Szólt arról is, hogy szerintük az eljárási szabályok egyszerűsítése közvetve többletbevételt generál. Általánosságban az adórendszer kedvezőbb, egyszerűbb, alacsonyabb lesz - emelte ki.
   
Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere a Hír TV-ben, múlt vasárnap azt mondta, év közben lehet már módosítani az adószabályokon, de az igazi nagy, radikális, a családi adózást középpontba helyező adócsökkentést jövő év január 1-jétől három év alatt tervezik végrehajtani. Ezt azzal indokolta, év közben vagyunk és bizonytalan az államháztartás helyzete; ez az év az egyszeri nagy adócsökkentés szempontjából "elúszott".