Kamat- és osztalékadó: mi változott 2010-től?
Számottevő könnyítéseket vezettek be 2010-től magánszemélyek tőkepiacról származó jövedelmei adózásában, tartós – 3, illetve 5 évnél hosszabb – befektetéseknél pedig 2010-től adókedvezmény is igénybe vehető. A legfontosabb szabályokról Farkas Yvettet, az Erste Befektetési Zrt. vezető jogtanácsos-helyettesét kérdeztük.
Az Ecoline.hu magánszemélyek tőkepiacról származó jövedelmének adózásáról szóló sorozatának előző cikkében részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, amelyeket a 2009-es személyi jövedelemadó-bevallás elkészítésénél figyelembe kell venni. Részletesen bemutattuk továbbá a külföldi befektetések esetén érvényes előírásokat. Alábbi összeállításunkban a 2010-től érvényes változásokat vesszük sorra.
Adózási szempontból is megszűnt a tőzsdekényszer
A 2010-től érvényes hazai adószabályok alapján megszűnt a különbség a tőzsdei és nem tőzsdei ügyleteket terhelő árfolyamnyereség-adót illetően. Ettől az évtől az unió által a tőzsdekényszer megszűntetésére vonatkozó előírás az adószabályok révén is érvényesül tehát. A különbségtétel a szolgáltatók személyében ragadható meg: azaz innentől nem az számít, hogy milyen piacon kerül megkötésre az ügylet, hanem az, hogy milyen szolgáltatón keresztül kerül arra sor – emelte ki Farkas Yvette.
E változással gyakorlatilag valamennyi tőkepiaci ügylet (értékpapír, deviza, áru) eredménye után egységesen adóznak a hazai magánszemélyek, amennyiben az olyan államban forgalmazott termékre vonatkozik, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szerződése és olyan befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték, amely ezen államok pénzügyi felügyeletének az engedélyével rendelkezik és a magánszemély számára az adómegállapításához szükséges megfelelő igazolást kiállítja.
A szabályokról részletesen az Ecoline.hu cikke számol be.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.