Beszámolt arról, hogy az EP költségvetési bizottsága megkezdte a 2010. évi európai költségvetés végrehajtásának ellenőrzését. Az ennek szentelt szerdai ülésen az Európai Bizottság képviselője bemutatta a kohéziós források legújabb felhasználási adatait, valamint beszámolt egyfelől a pénzügyileg még le nem zárt, 2000 és 2006 közötti ciklus, másfelől a most zajló 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszak kohéziós politikával kapcsolatos fő kérdéseiről, problémáiról. Eszerint 2006-ig Magyarországnak 1483 millió euró járt a kohéziós alapból, és ebből 2009-ig 1052 milliót sikerült felhasználni. Az ebből számított úgynevezett abszorpciós kapacitás 71 százalék, ami az új tagállamok között a legrosszabb eredmény.

Surján László hangsúlyozta: "a még fel nem használt, mintegy 110 milliárd forintnak megfelelő összeg megszerzése nem teljesen reménytelen. Ehhez egyrészt a még folyó projekteket hibátlanul le kell zárni. Másrészt, ha reményeink szerint az Európai Bizottság a válságra tekintettel még meghosszabbítja az elszámolási határidőt, és a vitatott tételeket is meg lehet védeni, akkor akár a teljes összeg lehívására is sor kerülhet. Ez már alighanem az új kormány feladata lesz" - emelte ki.

A képviselő hozzátette: az Európai Bizottság tisztviselői Magyarországot név szerint is a szégyenpadra ültették, mivel nem biztosította a szükséges önrészt, és ezért Magyarország nem fér hozzá az uniós forrásokhoz. A 2007-től 2010 márciusáig megnyílt felzárkóztatási forrásoknak csak 25,15 százaléka, összesen 3,3 milliárd euró érkezett be az országba. Ezzel a tíz új tagállam között a hatodik helyen áll Magyarország. Ennek az összegnek a nagy része, 2,3 milliárd euró az EU-tól kapott előleg.