Az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 0,9-ről 0,75 százalékra, míg a sajáttőke arányos jövedelmezőség (ROE) 10,9-ről 9,3 százalékra mérséklődött.A bankok összesített adózott profitja 2006-ban még közel 357 milliárd, 2007-ben pedig közel 325 milliárd forint volt.

A felügyelet adatokhoz fűzött értékelése szerint az eredményt érdemben befolyásolta, hogy az értékvesztés és céltartalékképzés a 2008. évi közel háromszorosára emelkedett, negatívba fordítva ezzel a kamat és nem kamat eredmények növekedésének, illetve a működési hatékonyság javulásának pozitív hatását.

Az eredmény főbb összetevői közül a nem kamat eredmény soron keletkezett számottevő, mintegy 201 milliárd forintos többlet, a bankszektor nyereségességét hagyományosan meghatározó nettó kamatkülönbözet értéke mindössze 40 milliárd forinttal emelkedett. A működési költségek 54 milliárd forinttal mérséklődtek. Mindezek pozitív hatását azonban elvitte az értékvesztés és céltartalékolás 283 milliárd forintos növekménye, illetve a szektor nettó rendkívüli eredményének 37 milliárd forintos csökkenése.

A felügyelet szerint ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy a portfolió romlásának a tavalyi harmadik negyedévben tapasztalt lassulása a negyedik negyedévben folytatódott. A problémás (átlag alatti, kétes és rossz minősítésű) banki eszközállomány azonban még így is 0,5 százalékponttal nőtt, és az év végén a teljes minősített állomány 5,7 százalékát tette ki.

A problémás tételek aránya a vállalati kihelyezések között 9,3 százalék, a háztartási hiteleknél 7,4, a külföldi kihelyezéseknél pedig 3,5 százalék volt. E három kategóriában a portfolióromlás mértéke rendre 1,3, 0,7, illetve 1 százalékpont volt, ami a vállalatoknál a megelőző negyedévhez képest gyorsulást, a háztartások esetén lassulást, míg a külföldi hiteleknél változatlan ütemű romlást jelentett.

A bankszektor tőkehelyzete a negyedik negyedévben hajszálnyival romlott, a tőkemegfelelési mutató 2009 végén 12,88 százalék volt, 0,2 százalékponttal kisebb a 2009. szeptember végi értéknél.

A negyedik negyedévben nem érvényesült számottevő devizahatás (az euró 0,2, a svájci frank 1,8 százalékkal erősödött a forinthoz képest), így a forintban kifejezett mérlegdinamikát főként tranzakciós változások magyarázták - állapítja meg a PSZÁF.

A bankok hitelállománya tavaly 230 milliárd forinttal csökkent - ez 86 százalékban a forint kihelyezéseket, illetve 90 százalékban a vállalati hiteleket érintette -, miközben a befektetési célú értékpapírok 450 milliárd, a bankközi betétek pedig 525 milliárd forinttal bővültek.

Az egyéb hiteleknél is jelentős változások voltak, ám ezek ellentétes irányúak, és közel azonos nagyságúak voltak, így együttes hatásuk az állományra nem volt jelentős. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott hitelek például jelentősen, 73 milliárd forinttal csökkentek, amit a külföldi kihelyezések 79 milliárd forintos növekménye ellensúlyozott.

A bruttó lakossági hitelállomány igen szerény mértékben, 14 milliárd forinttal bővült a devizahitelek 33 milliárd forintos csökkenésének, illetve a forinthitelek 47 milliárd forintos bővülésének eredőjeként. A kis- és középvállalkozói hitelállomány a negyedik negyedévben 16 milliárd forinttal - 0,5 százalékkal - mérséklődött.

A likvid eszközök állománya a negyedik negyedévben 10 százalékkal gyarapodott, főleg a bankközi betétállomány jelentős növekedésének köszönhetően. Mivel a likvideszköz-dinamika továbbra is csökkenő hitelállomány mellett ment végbe, a likvid eszköz/mérlegfőösszeg arány 1,7 százalékponttal, 19,7 százalékra emelkedett. A javuló likviditási helyzetet a közel 2 százalékponttal, 152,5 százalékra mérséklődő hitel/betét arány is visszatükrözte.

Az ügyfélbetétek 24 milliárd forinttal bővültek, ami mögött a belföldi ügyfélbetétek 48 milliárd forintos csökkenése, illetve a külföldi ügyfelek 72 milliárd forintnyi betételhelyezése állt. A vállalati betétek fogyatkozása a megelőző negyedévhez képest több mint 2 százalékponttal lassult, míg a lakossági betétek nagyjából változatlan ütemben - 1,6 százalékkal - tovább nőttek a negyedik negyedévben.

A finanszírozási helyzet a nagykereskedelmi forrásokat tekintve is a külföldi szereplőknek köszönhetően javult: a negyedik negyedévben az összes külföldi forrás 468 milliárd forintnyi növekményének 85 százaléka volt nagykereskedelmi, amely háromnegyed részben bankközi betétek, egynegyed részben pedig külföldön kibocsátott értékpapírok formájában jelentkezett a hazai bankrendszer mérlegében.

A külföldi finanszírozás élénkülésének hatására egyrészt a megelőző negyedév csökkenését kompenzálva ismét 29 százalékra emelkedett a külföldi források mérlegen belüli aránya, másrészt növekedett a forrásoldal devizatartalma (43 százalék) is. Az eszközök devizaaránya (53,3 százalék) azonban ezzel szinte teljesen megegyező mértékben nőtt, így a mérlegen belüli nyitott hosszú devizapozíció 10,3 százalékos szinten változatlan maradt.