Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Hiányzó tőke: agyonvágja a válság a magyar kisvállalkozásokat
Növekvő kintlévőségek, apadó árbevétel, átütemezett számlák és elhalasztott beruházások – több fronton támad a válság, az egymást erősítő hatásokat egyidejűleg érzékelik a hazai kisvállalkozások vezetői. A BellResearch friss pénzügyi kutatásában a cégek helyzetét és a válság hatásait vizsgálja.
A pénzügyi-gazdasági válság érzékenyen érintette a hazai üzleti szférát, ezen belül az alacsony tőkével és kevés tartalékkal működő mikro- és kkv-szegmenst. A BellResearch piackutató cég az 1 milliárd forint alatti árbevételű mikrovállalkozások és kkv-k gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint pénzügyi igényeit és banki kapcsolatait elemezte, különösen a válság hatásait igyekeztek feltárni.
A kutatás eredményei szerint a bevételek visszaesése mellett minden második cég számára gondot okoz az ügyfelek számának csökkenése és a költségek növekedése is. A sikeresen megtartott kliensek fizetési morálja is megingott, lévén ők is áldozatai a válságfolyamatoknak.
© BellResearch |
„Mindezek miatt borúsabb jövőképet vetítenek maguk elé a cégek: míg egy évvel ezelőtt a vállalkozások negyede vélte úgy, hogy cége előtt fejlődési lehetőségek állnak, az idei évre az optimisták aránya 18 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 2008-ban még csak minden ötödik cég számított hanyatlásra, most viszont már a vállalkozások negyede számol visszaeséssel” – közölte az adatokat Harsányi Gábor, a BellResearch kutatási osztályvezetője.
A vállalkozások kintlévőségei drasztikusan nőttek, a kutatás alapján készült becslések szerint a tavalyi átlagos havi 2,9 millióról 4,1 millió forintra. A kintlévőségeket a cégek leggyakrabban hosszabb fizetési határidőkkel, a számlák átütemezésével és tagi kölcsön bevonásával próbálják kompenzálni, de nem ritkák más megoldások sem, például minden hatodik vállalkozás hitelfelvétellel pótolja a hiányzó tőkét.
© BellResearch |
A válságkezelésben azonban nem elegendő csupán a kintlévőségekre koncentrálni, összehangolt, gondosan előkészített intézkedések sorozatára van szükség – vélekedik Harsányi Gábor. Legtöbbször (minden második cégnél) a működési költségek csökkentése az első lépés, amit sokan (közel 40 százalék) a beruházások elhalasztásával egészítenek ki. A hosszú távú üzletmenetet meghatározó stratégia része a „fapados” megoldások bevezetése: tízből három cég olcsóbb szolgáltatásokat ajánl ügyfelei számára. Noha a válság hatásai mára gyakorlatilag valamennyi vizsgált társaságot elérték, a kutatás eredményei szerint korántsem tekinthető mindegyikük felkészültnek. A megkérdezett cégek pénzügyi döntéshozóinak negyede nem tudott, vagy nem kívánt megnevezni olyan válságkezelő lépést, amelyet megtesznek vagy megtennének.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
