2009. szeptember. 14. 14:27 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 15. 10:25 Gazdaság

Nem adtak át plázát az első félévben Budapesten – nézze meg őket!

A tervezett 93 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi létesítményből egyet sem adtak át az első félévben Budapesten, és a vidéken tervezett 97 ezer négyzetméterből is csak 19 ezer készült el – áll a GVA Robertson ingatlanpiaci szolgáltató cég elemzésében. Nézze meg galériánkban, hol költheti pénzét a tervezettnél később!

Budapesten jelenleg öt nagy bevásárlóközpontot építenek: az Allee a volt budai Skála helyén, a Corvin Atrium a józsefvárosi Corvin sétányon (előre megvette egy francia üzletlánc), a Mundo a Bosnyák téren Zuglóban, a Terminál a Kőbánya-Kispest vasút- és metróállomásnál, a Neo pedig a Határ úti metróállomásnál áll majd. Ezek közül idén csak az Alle nyílik meg a karácsonyi vásárra. Budapesten az idei első félévre tervezett átadás 93 ezer négyzetméter volt, ebből egy sem készült el, ugyanakkor vidéken a tervezett 97 ezer négyzetméterből átadtak 19 ezret.

A GVA elemzése ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kínálati piac fennmarad jövőre is, mivel akkor keresnek bérlőket az idénről "áttolt" kiskereskedelmi létesítményekbe. A bejáratott, központi helyen lévő bevásárlóközpontok kihasználtsága azonban változatlanul 90-95 százalék között marad.

A Corvin Atriumra nyüzsgést várnak.
Kattintson a képre, és megnézheti az összes budapesti plázát!
A magas forgalmú bevásárlóközpontok bérleti díjait Budapesten csak a Váci utcai földszinti üzletek múlják felül. Az előbbiekben 80-100 euró, míg az Váci utcában 90-120 euró a havi és négyzetméterenkénti bérleti díj. Az Andrássy úton 80-100 euró a fajlagos bérleti díj. Összehasonlításképpen: a budapesti A-kategóriás irodák bérleti díja 13-15 euró. A vidéki plázákban 9-14 euró közötti díjért lehet üzletet bérelni.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.