A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról tárgyaló, meghatározó gazdaságú országok és az érdekelt nemzetközi szervezetek korábbi egyeztetések keretében már eldöntötték, hogy 500 milliárd dollárra emelik az IMF mozgósítható tőkéjét, tekintettel a feltörekvő gazdaságok piaci finanszírozási kockázataira és a valutaalap segítsége iránti növekvő igényre. Nem dőlt el azonban még, pontosan honnan érkezik a pénz a szervezethez. 

Korábban EU-n kívüli szereplők, köztük az Egyesült Államok és Kína is jelentős hozzájárulásokat jelentett be. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei most annak érdekében tartottak kötetlen megbeszélést, hogy előkészítsék a nemzetközi reformról a közeljövőben sorra kerülő egyeztetéseket. 

Több nagy EU-tagország már azt is jelezte, mennyivel veszi ki a részét az uniós növelési célból. Németország például 25, Franciaország 18,5 milliárd eurót különít el erre. A kisebb tagállamok egy része azonban még nem közölte részletes terveit. Mint a brüsszeli ülés több résztvevője, köztük az elnöklő svéd Anders Borg jelezte, a növekvő hozzájárulástól azt is várják, hogy az unió nagyobb súllyal tud részt venni a reformokkal kapcsolatos döntésekben.

A tagországok között lényegében abban is egyetértés van, hogy tovább kell szigorítani a pénzügyi piacok felügyeletét. A résztvevők többsége egyértelműen támogatta azokat a javaslatokat, hogy nemzetközi szinten szülessen korlátozó hatályú megállapodás a banki javadalmazásokról is. Ennek az lenne a fő előnye, hogy visszafogná a bankokat a túlzott kockázatvállalástól.

A brüsszeli találkozó kapcsán megfogalmazott nyilatkozatokban több uniós illetékes utalt arra is, hogy kedvező jelek kezdenek mutatkozni a nemzetközi gazdasági válság alakulását illetően. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportját vezető luxemburgi miniszterelnök úgy vélekedett, a legrosszabbon már túlvan az EU.

Jean-Claude Juncker és Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse is figyelmeztetett arra, hogy össze kell hangolni az egyes országok válságból kivezető stratégiáit európai uniós és világszinten is. Almunia az ülést lezáró sajtótájékoztatón aggasztónak nevezte a legfrissebb munkanélküliségi adatokat. Különösen fontosnak nevezte a válság szociális következményeinek hatékony kezelését. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden tette közzé, hogy tíz éves csúcsra emelkedett a munkanélküliség az euróövezetben júliusban. Eszerint 9,5 százalék volt a ráta a júniusi 9,4 százalékot követően.