Moldovában a kommunisták maradtak a legnagyobb párt
A Moldovát 2001 óta irányító kommunista párt jelentősen visszaesett a szerdai előre hozott parlamenti választásokon: a szavazatok 76 százalékának megszámlálása után csak 45,9 százalékon áll, amivel – bár a legnagyobb politikai erő maradt – az eddigi 60 helyett mindössze 49 mandátuma lenne a 101 fős parlamentben.
A négy fő ellenzéki párt összesen 49,8 százalékos eredményt ért el, ami 52 parlamenti mandátumot jelent. Ez a kormányalakításhoz elég lenne (persze ehhez az is kellene, hogy képesek legyenek összefogni, közös koalíciót alkotni: korábban ezt ígérték) – ám az új államfő megválasztásához nem, ahhoz ugyanis 61 mandátum kell. Mindez azt jelenti, hogy az ellenzéknek mindenképp tárgyalnia kell majd a kommunistákkal.
Egyébként a feldolgozott szavazatok arányának növekedésével a kommunisták eredménye egyre csökkent (21 százalékos feldolgozottságnál még ők vezettek 51 százalékkal), s ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, hiszen a fővárosban, Chisinauban a vidéki körzeteknél gyengébb támogatottságra számíthatnak, s az utolsó eredmények innen várhatóak.
A figyelem előterében most a Marian Lupu egykori kommunista vezető által irányított ellenzéki Demokrata Párt áll, amely jelenleg a harmadik helyre számíthat, s valószínűleg 13 mandátuma lesz. Ha a Demokrata Párt mégis a kommunistákkal fogna össze, közösen meglenne az államfőválasztáshoz szükséges arány. Lupu azonban korábban leszögezte, ehhez mindenképp az kell, hogy az országot eddig irányító Vladimir Voronin elnök, a kommunista párt vezetője távozzon a politikából.
A kommunisták "stratégiai partnernek" tartják Oroszországot, s szoros kapcsolatokat akarnak vele, míg az ellenzék inkább Nyugat-párti. Ha végül ez utóbbi kerülne hatalomra, az növelné annak esélyét, hogy Moldova – egykoron a Szovjetunió egyik tagköztársasága, ma pedig Európa egyik legszegényebb országa – közeledjen az Európai Unióhoz.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.