Az áprilisi szavazás után az eredményt - a kommunisták győzelmét - kétségbe vonó fiatal tüntetők megrohamozták a parlamentet és Vladimir Voronin (oroszbarát) kommunista elnök hivatali épületét. A kemény rendőrségi válasz azonban a jelek szerint sokaknak elvette a kedvét attól, hogy az utcákon követeljenek változást a moldovai politikában.

"Az áprilisi erőszak megismétlődése  roppant valószínűtlen... Egyrészt az emberek belefáradtak a tüntetésekbe, másrészt a pártok kasszája is kiürült" - vélekedett Igor Botan politikai elemző. A választások tisztasága  mellett szól, hogy külföldről érkezett 2000 megfigyelő fogja ellenőrizni, vajon történnek-e kísérletek a szavazatok manipulálására, illetve csalásra.

A világgazdasági válság súlyos csapást mért Moldovára, amely amúgy is Európa legszegényebb országának számít. A havi átlagkereset mindössze 245 eurónak (66 ezer Ft) felel meg. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolja, hogy az ország bruttó hazai terméke (GDP) idén 9 százalékkal fog elmaradni a tavalyitól. Friss felmérés tanúsága szerint a moldovaiak 20 százaléka azt vallja, hogy ma szegényebb, mint volt márciusban, az előző választások előtt.

Bár gazdasági téren volt némi növekedés a kommunisták nyolc éve tartó kormányzása alatt, az átfogó demokráciára való átmenet még nem valósult meg. Moldovát számos bírálat éri külföldről a sajtószabadság hiánya miatt, s azt is kifogásolják, hogy a rendőri őrizetbe vételek egy része politikai indítékú.

A kommunisták az utóbbi időben inkább oroszbarát álláspontra helyezkedtek, míg az ellenzék közelebb szeretné vinni az országot az EU-hoz meg a NATO-hoz. Moldova már tagja az atlanti szervezet békepartnerségi programjának, ám a kommunisták ellenzik a teljes jogú tagságot a nyugati katonai szövetségben.

Voronin pártja elsősorban az idősebb szavazókat szólítja meg - és az ő szavuk különösen nagy súllyal esik majd szerdán latba. A 4,1 milliós lakosság jelentős hányada - mintegy 600 ezer fő, zömmel 20 és 40 év közöttiek, akik általában az ellenzékre szavaznak - ugyanis külföldön dolgozik. A vendégmunkásokat főleg Oroszország, Olaszország, Spanyolország és Írország vonzza. Bár törvény teszi lehetővé, hogy külföldön tartózkodva is leadhassák szavazatukat, általában csak nagyon kevés vendégmunkás él a lehetőséggel, hogy hazája nagykövetségén voksoljon.

A parlament júniusi feloszlatása óta a kommunista kormány kölcsönmegállapodásokat írt alá Oroszországgal (500 millió dollár) és Kínával (1 milliárd dollár) az infrastruktúrát javító projektek finanszírozása érdekében. A két megállapodást azonban - amelyek révén megháromszorozódik az ország küladóssága - majd a választások után megalakuló új parlamentnek kell jóváhagynia. Chisinau azután fordult Moszkvához és Pekinghez, hogy az IMF a belpolitikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztette a hiteltárgyalásokat a moldovai kormánnyal.

Politikai elemzők úgy vélik, hogy a kommunisták és az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek tárgyalások útján megegyezni az új államfő személyében. Egyik fél sem lesz képes ugyanis 61 mandátumot (azaz háromötödös többséget) szerezni a 101 tagú törvényhozásban, amely jogosult az elnököt (jelen esetben Voronin utódát) megválasztani.

A legfrissebb felmérés szerint a népszerűségi mutatók terén a kommunisták vezetnek: ők a szavazatok 31 százalékára számíthatnak szerdán. Igaz, a jobbközép orientáltságú pártok összesen 33 százalékot érhetnek el, s ha összefognak, ők alakíthatnak majd kormányt.