A felmérés szerint a kamat előrejelzés nem változott a múlt havi felméréshez képest: 2009 végére 8,5 százalékos, 2010 végére 7,0 százalékos alapkamatot mutat a konszenzus.

Az elemzők szerint a gazdasági válság közepette a nemzetközi piaci hangulat a legfontosabb tényező az MNB kamatdöntéseiben, az erősebb forint pedig az importált árakat csökkentve javítja a nemzeti bank számára kulcsfontosságú inflációs kilátásokat. A jegybank az elemzők zöme szerint valószínűleg mégis vár kamatai csökkentésével néhány hónapot, mivel a forint árfolyamára és az inflációra leselkedő kockázatok nem tűntek el teljesen.

Egy másik óvatosságra intő ok, hogy a legutóbbi kamatülés óta a parlament áfakulcs-emelést fogadott el, ami növeli az inflációt. Ennek az egyszeri emelkedésnek az azonnali inflációs hatásain várhatóan keresztülnéznek a monetáris döntéshozók, a később jelentkező másodlagos inflációs hatások azonban továbbra is rizikót jelentenek. A mély recesszió ugyanakkor alacsonyan tartja a belföldi keresletet és mérséklően hat az árakra, mondták elemzők a Reutersnek.

Az inflációs előrejelzések a múlt hónaphoz képest felfelé mozdultak: az elemzők szerint az idei átlagos infláció 4,6 százalék, a decemberi éves összehasonlításban 6,9 százalék lehet. Jövőre az átlagos infláció 4,4 százalék lehet a konszenzus szerint, 2011-ben azonban visszatérhet a három százalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.

A GDP visszaesése az idén az elemzők várakozása szerint 6 százalék lehet, ami némiképp optimistább a 6,7 százalékos kormányzati előrejelzésnél. A második negyedévre az elemzők a gazdaság 6,75 százalékos éves visszaesését jósolják az első negyedéves 6,4 százalék után. Az elemzői GDP előrejelzések korábban általában pesszimistábbak voltak a kormányzati előrejelzésnél, ez mostanra megfordult. Az elemzői konszenzus a jövő évet tekintve is optimistább: stagnálást vetít előre, a kormány által várt 0,9 százalékos visszaeséssel szemben.

Az új deficitcélok a felmérés szerint tarthatóak lesznek. A kormány legfrissebb módosítása szerint az államháztartás hiánya az idén a GDP 3,9 százaléka lesz, szemben a korábban várt 2,9 százalékkal, jövőre pedig 3,8 százalék.