Bedőlt ingatlanhitelek: mi lehet a megoldás?
A tömeges árverések elkerülése érdekében egy 5 éves zárt végű ingatlanalap létrehozását javasolja az államnak és a bankoknak Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge's Holding vezérigazgatója.
A rossz lakáshiteleket begyűjtő alap úgy működhetne, hogy befektetési jegyeire a diszkont kincstárjegyek hozama felett 3 százalékot garantálna az állam. A lakásokat csak az öt év leteltével adnák el, azok nem kerülnének - árverezéssel - most a piacra, a volt tulajdonosok pedig bérlőként használhatnák azokat - mondta az ingatlanfejlesztő cég vezetője a NAPI Gazdaság ingatlan konferenciáján kedden Budapesten.
Nagygyörgy Tibor javasolta azt is, hogy a támogatott forint hiteleket deviza hitelekké kell átalakítani mindazok esetében, akik a tőke 15 százalékának az elengedése fejében ezt vállalják. Így az állam megszabadulhatna a hitelek támogatásától, amely egyébként is csak néhány banknak előnyös - tette hozzá. Javasolta még egy olyan építőipari kártya bevezetését, amelyet minden legálisan 100 főnél többet foglalkoztató kivitelező cég válthatna ki, és ennek birtokában lényegesen alacsonyabb közterhet kellene fizetni.
A konferencián több előadó tette fel a kérdést, hogy az ingatlan szakma mikor lábal ki a válságból? Akar László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a legutóbbi felmérésükre hivatkozva azt mondta, hogy a magyar ingatlanpiac "elérte a gödör alját", de egy ideig ott marad még, mielőtt felfelé indulna. Beszélt arról is, hogy az alacsony önerő és az olcsó hitel évtizedekig nem tér vissza az ingatlan szektorba.
A gazdasági válság végére a magyar piac felszívja az eladatlan ingatlanokat, akkortól pedig a meglévő igények - a lakások és az irodák fajlagos mutatói is bőven alatta vannak akár csak az osztrákénak is - elindítják az új fejlesztéseket - vélte Major János az Erste Bank üzletág vezetője. A válság végét mindig utólag lehet bemérni, így az lesz a nyertes, aki megérzi ezt az időpontot, és bankként hitelezni, fejlesztőként pedig építeni kezd - tette hozzá.
A régi alacsony önerő, és -előértékesítés azonban Major János szerint is a múlté. Akkor 10-20 százalék önerővel, 15-20 százalék előértékesítéssel lehetett alacsony kamatozású hitelhez jutni. Ma az önerő 40-50 százalék, az előértékesítés pedig 60 százalék. Egy új jelenségre is felhívta a figyelmet: a bérlők szövetkeznek a bérbeadó ellen, így annak nem marad más választása, mint csökkenteni a bérleti díjat.
Napjainkban legfontosabb, hogy az ingatlanfejlesztő ne kerüljön csődbe, az épületek értéke pedig megőrződjön. Erről Papp Erika és Sefer Iván, a CMS Cameron McKenna LLP jogászai beszéltek a konferencián. Több eljárást vázoltak fel a fejlesztő cég továbbműködtetésére, a magyar csődeljárás ugyan is nem alkalmas a reorganizálásra. Viszont az európai csődeljárás szabályai megengedik, hogy a magyarországi projektre alapított cég csődje esetén, akár a gyors angol reorganizációs szabályokat alkalmazzák, ha a cég fő ügyintézési helye ott van. Másik technika az, hogy a hitelezők közös céget hoznak létre, majd ez beszáll tulajdonosként az adós fejlesztőbe, mintegy felhigítva annak tulajdonosi szerkezetét. Ekkor a döntések átkerülnek a hitelezők kezébe.
Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója a gazdasági válság nemzetközi kiváltó okait, majd azok kezelését vázolta. A krízis egyik okát abban jelölte meg, hogy felnőtt egy ellenőrizetlen pénzügyi rendszer, amelyben több pénz forgott, mint a világ tőzsdei cégeinek értéke. A magyar ingatlan szakmát nem sok jóval kecsegtette, mivel még több munkával tudnak csak az ingatlanosok - a korábbiakhoz képest - kevesebbet keresni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.