A devizahitel-válság miatt nem váltak földönfutóvá a magyar családok – köszönhetően a Bajnai- és az Orbán-kormányoknak.
A gyerekvállaláshoz kötött támogatott lakáshitelt igénylők többsége csak egy (újabb) gyereket vállalt be. Az ingatlanpiac mindenesetre felpörgött, a lakáshitelezés idén valószínűleg a tavalyi kibocsátás legalább duplája lesz. Az átlagos hitelösszeg 11 millió forintról 17 millióra nőtt – vélhetően attól nem függetlenül, hogy a régi csokkal ellentétben az új már csak hitelt ad, támogatást nem.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
A KSH 2024. első negyedévi adatai alapján átlagos fizetés mellett nagyon nehezen lehet megvásárolni hitelből egy fővárosi lakást. Vagy nagyon sok önerőre lenne hozzá szükség, vagy csak nagyon pici garzonra lesz elég a rendelkezésre álló összeg. Sajnos vidéken sem sokkal jobb a helyzet, a vármegyeszékhelyeken sem egyszerű átlagbér mellett saját otthont vásárolni.
Jön a jó idő, ilyenkor minden évben felpezsdül a nyaralók, hétvégi házak, üdülők és zártkertek piaca. Nem mindenki tudja azonban zsebből kifizetni a szükséges vételárat, ilyenkor pedig szükség lehet banki finanszírozásra is. A Bankmonitor szakértői megnézték a szóba jöhető lehetőségeket, és elemezték azt is, hogy mikor melyik lehet ezek közül pénzügyileg a leginkább kifizetődő.
Nemrég még 8 millió forint volt az ingatlanfedezet nélkül felvehető személyi kölcsönök maximális összege, és nem is úgy tűnt, hogy a bankok ennél többet szándékoznának adni. Ehhez képest most akár 15 millió forinthoz is hozzá lehet így jutni, akár órákon belül. Ezzel felmerül a kérdés, hogy amennyiben ekkora összegre van szükségünk, akkor a személyi kölcsön vagy a szabad célú jelzáloghitel lesz-e a jobb megoldás. Összeszedtük az érveket pro és kontra.
Idén év elején már csak az alacsony bázis miatt növekedés várható, ráadásul immár a babaváró teljes összege beszámítható önerőnek egy ingatlanhitelhez, beleértve a csok pluszt.
Majdnem ötszörösére nőtt egy év alatt az Erste első kilenc havi nyeresége, de ennek a nagy részét a könyvelési szabályokkal és más egyszeri tételekkel magyarázzák. Új hitelből sokkal kevesebbet folyósítottak, mint tavaly ilyenkor. Főleg a ingatlanhiteleknél volt nagy zuhanás, jövőre az új csok-szabályoktól várják azt, hogy több száz milliárd forint jelenik meg a piacon.
A hitelkiváltással egy meglévő kölcsönünket cserélhetjük le egy újabbra. Gyakorlatilag felveszünk egy új hitelt, a kapott összegből pedig meglévő kölcsönünket végtörlesztjük. Ezzel a lépéssel annyit érünk el, hogy az új hitelt kell tovább fizetnünk az új szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően. A kiváltással kapcsolatban számos kérdést kapnak a Bankmonitor tanácsadói: sokan nincsenek feltétlenül tisztában a folyamattal, a lépésekkel, sőt magának a lehetőségnek a jelentőségével sem.
A jelenlegi információk szerint 2024-től kizárólag az 5 ezernél kevesebb lakosú, úgynevezett preferált településeken lesz elérhető a csok és az úgynevezett falusi csok. A babaváró hitelt illetően is szigorítást jelentettek be: bár jövőre 10 millió forintról 11 millió forintra nő a felvehető összeg maximuma, kizárólag olyan párok igényelhetik majd, ahol a feleség nem idősebb 30 évesnél. Ebben a helyzetben sok család számolgatja, hogy vajon mire számíthat jövőre: érdemes kivárniuk a lakásvásárlással, vagy inkább minél hamarabb lépjenek. A Bankmonitor szakértői elkészítettek egy olyan kalkulátort, amelyben a személyes adatok megadását követően azonnal számszerűsíthető, hogy pénzügyileg mi a helyes döntés.
Bár a 2022-es népszámlálás teljes eredményét csak ősszel hozza nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal, néhány érdekes részadatot már most tudhatunk. Az egyik ilyen, hogy ugyanannyi vályogépítésű otthon van Magyarországon, mint panellakás, ezek teszik ki a teljes lakásállomány 13-13 százalékát. Vagyis 600 ezer vályogból készült ingatlanról van szó. A Bankmonitor szakértői arra voltak kíváncsiak, hogy az ilyen lakások megvásárlására vajon adnak-e lakásitelt a bankok, és ha igen, milyen feltétekkel. Annyit elárulhatunk, hogy a bankok számos egyedi feltételt támasztanak a vályog esetében, amelyeket az adásvételi szerződés aláírása és a foglaló kifizetése előtt mindenképpen érdemes tisztázni.