A Szurgutnyeftyegaz túlfizette a Mol-csomagot, hiszen az 1,4 milliárd eurós vételi ár azt jelenti, hogy egy részvényért átlagosan 19 200 forintot fizettek a tőzsdén, ez csaknem kétszerese a március 27-i 9940 forintos záróárnak - mutatott rá Vladimir Socor amerikai Közép-Európa-szakértő a Eurasia Daily Monitor című kiadvány legfrissebb számában.

Ilyen mértékű túlfizetést, a piaci ár kétszereséért történő vételt egyetlen olyan cég sem hajtott vagy hajthatott volna végre, amelyik felelősséggel tartozik részvényeseinek. Egy állami kapcsolatokkal rendelkező orosz cég azonban, ahol hiányos az átláthatóság, megtehette.

Az elemző szerint vagy maga a Szurgutnyeftyegaz akarja megszerezni a Mol-t, vagy át akarja játszani a megvásárolt részt egy másik orosz vállalatnak, talán a Rosneftnek vagy a Lukoilnak. Egy ilyen továbbadás Socor szerint több mint kétszeresére növelheti az orosz szavazatok erejét a cégnél.

A Szurgut lépése ugyanakkor orosz ösztökélésnek is felfogható az osztrák kormány irányában, hogy Bécs a Déli Áramlatot, a Nabucco riválisát támogassa. A Kreml meg akarja nyerni az osztrák kormányt és az OMV-t, valamint további kormányokat és vállalatokat ahhoz, hogy a következő hetekben rendezendő csúcstalálkozón aláírják a Déli Áramlat vezetékről szóló szerződéseket.

Vladimir Socor szerint a Szurgutnyeftyegaz groteszk tranzakcióját egy amerikai befektetési bank, a J.P. Morgan közreműködésével hajtotta végre. Moszkvában működő nyugati brókerek hangsúlyozzák, hogy a Kreml támogatta az olaj- és gázipari vállalat lépését: az orosz média üzenetével szemben nem hétköznapi piaci művelet történt.

A magyarok joggal érezhetik becsapva magukat, hiszen a Kreml titkolózott az ügyben. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette delegáció legutóbb március 10-én járt Moszkvában a Déli Áramlattal kapcsolatos kétoldalú egyezmények megkötése céljából. Az amerikai elemző azt írta, hogy az eddig rendelkezésre álló információk szerint a Moszkvában tárgyaló magyaroknak egy szót sem szóltak a Szurgutnyeftyegaz küszöbön álló lépéséről.