A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán tette közzé, hogy a fogyasztói árak az idén februárban 1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

A KSH közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2008. negyedik negyedévében 2,3 százalékkal csökkent az előző év utolsó három hónapjához képest, a naptárhatásoktól megtisztított adatok alapján pedig 2,5 százalékkal esett vissza. A február közepén közzétett gyorsbecslés szerint tavaly a negyedik negyedévben – naptári hatás kiszűrésével – 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a gazdasági kibocsátás, mint egy évvel korábban.

Már a február 13-án közzétett gyorsbecslés is kiábrándító volt, az, hogy ezt lefelé korrigálta a statisztikai hivatal, nem jó jel – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte a számokból az látható, hogy nincs húzóereje a növekedésnek. Visszaesett az export, amit már az ipari termelési adatokból is sejteni lehetett, emellett pedig a belső kereslet is halovány. A háztartások fogyasztási kiadásai a stagnáló harmadik negyedév után, a negyedikben 4,4 százalékkal estek vissza. Kulcskérdés, hogy a globális gazdaság élénküléséről mikor jön pozitív jel – mondta az elemző, hozzátéve, hogy úgy tűnik, erre még várni kell.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a most publikált GDP-adatok alátámasztják azt a véleményt, hogy a korábban elképzeltnél mélyebb a visszaesés Magyarországon. Az elemző szerint az első félévben a gazdaság visszaesése meghaladja az 5 százalékot. A csökkenés a második félévben enyhülhet ugyan, de csak akkor, ha a fejlett piacokon megindul a stabilizálódás. A magyarországi növekedés egyetlen hajtóereje, ha az ország exportpiacai feltámadnak. Nagyon nagy növekedésre azonban jövőre sem lehet számítani – vélekedett.

Nyeste Orsolya az inflációval kapcsolatban azt mondta: magasabb lett az általuk várt 2,7 százalékos drágulásnál, ami mögött a jelentős benzinár emelkedés húzódik meg. A gyenge forintárfolyam az inflációban is érezteti hatását, elsősorban a tartós fogyasztási cikkeknél. Kérdésesnek nevezte, hogy a második félév inflációját hogyan befolyásolja az áfa és a jövedéki adó emelése, az erős recesszió, illetve a forint gyengülése. Ezekben jelentős a bizonytalanság – jegyezte meg az elemző, aki az idei év decemberére 5,3 százalékos tizenkét havi inflációt vár, az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés pedig majd 3,8 százalék körül alakul.

Török Zoltán szerint a jelentős forintgyengülés miatt az infláció nem tud olyan mértékben lassulni, mint ahogy azt korábban várták. A Raiffeisen Bank elemzője a nyári hónapoktól jelentősebb drágulásra számít az áfa és a jövedéki adó várható emelése miatt.

A Takarékbank várakozásainak megfelelően alakult a februári infláció. A pénzintézet szerdai közleménye szerint az infláció további mérséklődését az élelmiszer-, üzemanyag- és háztartási energiaárak magas bázisa okozta, azonban a visszaeső hazai kereslet is hozzájárult a dezinfláció folytatódásához. A gyenge belföldi fogyasztást tükrözi a szolgáltatások és tartós fogyasztási javak áralakulása: az utóbbi termékcsoport árai jóval kisebb mértékben emelkedtek, mint amit a jelentős forintgyengülés indokolt volna.

Az év közepéig az infláció lassú, fokozatos mérséklődésére számít a Takarékbank, azonban az áfa és a jövedéki adó várható emelései az év közepétől az infláció emelkedését eredményezik majd. Feltételezéseik szerint az adóemelések, a gyenge hazai kereslet miatt nem jelennek meg teljesen a fogyasztói árakban. Inflációs várakozásaikat ugyanakkor kismértékben növeli a forint gyengülése.