A kínai kereskedelmi delegáció 14 milliárd dollárt költött Németországban
Kína és Németország összesen 14 milliárd dollár értékben írt alá különböző kereskedelmi megállapodásokat, közölte a kínai sajtó csütörtökön.
A Csen Tö-ming kínai kereskedelmi miniszter vezette, közel 200 üzletemberből álló kereskedelmi és befektetési delegáció kedden utazott Európába: Németországban, Svájcban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában kívánnak különböző üzleteket kötni.
A delegáció első állomásán, Berlinben 37 szerződés született, egyebek közt elektronikai, gépjárműipari, textilipari termékek és orvosi felszerelések beszerzéséről.
Csen Tö-ming elmondta, hogy az üzleti megállapodások két részből állnak: importszerződésekből, és olyan együttműködési megállapodásokból, amelyek további tárgyalások alapját képezik. Egy előkészítés alatt lévő szerződés szerint Kína 37 ezer BMW és Mini, illetve 27 ezer Mercedes személyautót kíván vásárolni.
A kínai kereskedelmi miniszter kifejtette, hogy a mostani küldöttségen kívül további üzletember-delegációkat kíván Németországba küldeni, amelyek a két ország számára újabb befektetési és üzleti lehetőségekről fognak tárgyalni.
Az Európai Unión belül Németország az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Kínának, a két ország közötti áruforgalom 2008-ban 115 milliárd dollár volt. Tavaly az EU és Kína közötti kereskedelem elérte a 426 millió dollárt, amely a teljes kínai kereskedelem 16,6 százaléka.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) januárban 6,7 százalékos gazdasági növekedést jósolt Kínának idénre, és 8,0 százalékosat jövőre. Bár a kínai növekedés jelentősen lassul a tavalyelőtti, 13,0 százalékos rekord ütemről és a tavalyi, 9,0 százalékosra becsült többletről is, nemzetközi elemzők és politikusok továbbra is remélik, hogy a kínai kereslet segíthet a világgazdasági válság enyhítésében.
Ebben segít, hogy folytatódik a jüan felértékelődése. A kínai központi bank csütörtöki ármegállításában egy dollár 6,8371 jüan volt a szerdai 6,8374 jüan helyett. Igaz, volt ennél drágább is, eddigi csúcsát tavaly szeptemberben érte el, 6,8099/dolláron, azóta az általános felzárkózó piaci kockázatkerülés kissé lerontotta. Mindazonáltal 18,62 százalékkal drágább, mint 2005. július 21-én, amikor tartós nemzetközi követelődzés után megszüntették a jüan dollárhoz kapcsolását, és áttértek a napi kezelt lebegtetésre, plusz-mínusz 0,5-0,5 százalékos napi sávban. Az árfolyam-politika megváltoztatásának napján 2,1 százalékkal drágult a jüan, 8,11/dollárra.
A keresletnövelés azonban sokba kerül a kínai kormánynak: eddig több mint félbillió euró értékű gazdaságösztönző programokat hagyott jóvá, és ettől az államháztartás hiánya idén elérheti a GDP 3 százalékát, több mint nyolcszorosra nőve a tavalyi hiányhoz képest. A kínai kormánynak legkevesebb évi 8 százalékos gazdasági növekedésre van szüksége a munkanélküliség veszélyes növekedésének elkerüléséhez.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.