2008. november. 19. 13:13 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 19. 12:56 Gazdaság

Munkahelyek kontra egészség: dohánytermelők demonstrációja

Nyolc ország több mint 6000 dohánytermelője vonult a déli órákban az Európai Bizottság brüsszeli székházához annak érdekében, hogy az unió 2013-ig ne változtasson a dohánytermesztés jelenlegi támogatási rendszerén.

„Elszánt emberek ezek, akiknek 2003-ban egy hasonló demonstrációval sikerült elérniük, hogy az unióban nem vezették be kötelezően a termeléstől különváló támogatási rendszert” – mondta el a helyszínen a felvonulás közben Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.

A tüntetés karneváli hangulatban zajlik: a nyolc ország termelői transzparenseket, zászlókat lengetve, énekelve, zenélve, sípokat fújva, nemzetenként más-más színű sapkában, többen dohányfüzéreket felöltve vonulnak végig Brüsszel utcáin, mintegy 3,5 kilométert megtéve az Európai Bizottság (EB) székházáig.

Az Európai Dohánytermelők Szövetsége (UNITAB) a dohánytermelők érdekének érvényesítéséért szervezte a demonstrációt. E nyomásgyakorlással szeretnék elérni, hogy az európai kormányzat hosszabbítsa meg 2013-ig a jelenlegi, a termeléshez kapcsolódó támogatási módot, majd az azt követő időszakra dolgozzon ki olyan formát, amely biztosítja a mintegy százezer európai dohánytermelő és az általuk foglalkoztatott mintegy 400 ezer dolgozó munkalehetőségét.

Bényei Illés a magyarországi viszonyokról szólva elmondta: hazánkban 25 ezren kötődnek a dohánytermeléshez, s valamennyiük munkája veszélybe kerül, ha a támogatási rendszert elválasztanák magától a termeléstől. „Ahol eddig ezt megtették, ott gyakorlatilag megszűnt a dohánytermelés, vagyis Európában az egész ágazat kerülne veszélybe, ha megváltoztatnák a jelenlegi támogatási formát” – tette hozzá.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.