A FAZ a magyar belpolitikai és pénzügyi helyzetről
A hitelfeltételek olyanok, mint egy harmadik világbeli ország esetében címmel bécsi keltezésű cikkben foglalkozott pénteken a magyarországi belpolitikai és pénzügyi helyzettel a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Bevezetőjében a szerző, Reinhard Olt arról ír, hogy nem egészen két héttel ezelőtt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke még arról beszélt, hogy Budapest nem kívánja felhasználni az Európai Központi Bank által felajánlott 5 milliárd eurós hitelkeretet. Magyarországnak most mégis igénybe kell vennie az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 25 milliárd eurós hitelfelajánlását, hogy eleget tehessen fizetési kötelezettségeinek - írta a lap, utalva arra, hogy a magyar kormánynak kötelezettséget kellett vállalnia mind az államháztartás konszolidálására, mind pedig szerkezeti reformok elindítására.
Az újság a továbbiakban arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szocialistái a közelmúltban egy reklámkampány keretében még gyors ütemben növekvő gazdaságot, magasabb jövedelmeket és nyugdíjakat helyeztek kilátásba. Most pedig a kormány tudatta, hogy az országnak recesszióval kell számolnia, s a miniszterelnök takarékossági intézkedéseket jelentett be.
Gyurcsány Ferenc egy ízben már megnevezte a magyar politika mulasztásait, amelyek hozzájárultak a katasztrofális helyzet kialakulásához. Mégpedig legendás "hazugságbeszédében", amelynek 2006 szeptemberében történt nyilvánosságra kerülése után heves utcai tiltakozások törtek ki. Gyurcsány ebben kijelentette, hogy a választási kampány során elhangzott populista ígéretek hazugságok voltak, s az Európai Unióban a legmagasabbnak számító költségvetési deficit miatt szigorú takarékossági intézkedésekre lesz szükség.
A FAZ utalt arra, hogy mindezt a magyarok egyszer már átélték. A 90-es évek közepén a költségvetési deficit ugyancsak fenyegető méreteket öltött, s a kormánynak - amelyet akkor is a szocialisták alkottak - meg kellett húznia a vészféket. Az akkori program sikeres volt, a legtöbb magyarnak azonban csökkent a jövedelme. A következmény előbb a jobbulást ígérő konzervatív ellenzék választási győzelme, majd pedig a reformlendület kifulladása volt, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali kormány irányította az országot.
Az újság szerint Gyurcsány most reformprogrammal próbálja biztosítani politikai túlélését. Arra törekszik, hogy a költségvetés jóváhagyásához decemberben elnyerje a koalícióból tavasszal kivált liberálisok és esetleg az ellenzéki MDF támogatását.
A lap úgy ítélte meg: nem rosszak a miniszterelnök esélyei arra, hogy tovább kormányozhasson. A pénzügyi válság miatt ugyanis mind a liberálisok, mind az MDF jelezte támogatását. Egyedül Orbán Viktor követeli továbbra is Gyurcsány lemondását - írta Olt, idézve Kósa Lajos Fidesz-alelnököt, aki a Nemzetközi Valutaalap felajánlásáról kijelentette: ilyen hiteleket eddig csak a harmadik világ országai kaptak. Orbán pedig a kisebbségi kormány elleni összefogásra szólított fel, s a lakosságot sújtó takarékossági program helyett egy "nemzeti növekedési programot" javasolt, amelynek középpontjában adócsökkentéseknek kell állniuk. Azt a kérdést azonban, hogy az adócsökkentéseket miként kívánja finanszírozni, Orbán megválaszolatlanul hagyta - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.