Az EBRD-elnök felszólította a Nyugatot, hogy segítsen Keletnek
Saját gazdasági kilátásaikat is kockáztatják a nyugat-európai országok, ha a jelenlegi válság közepette nem támogatják a gyengébb közép- és kelet-európai gazdaságokat, írta a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a bank részvényes országainak küldött, erőteljes hangvételű személyes levelében. Thomas Mirow közölte, hogy az EBRD felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
A kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni bank német elnöke az EBRD történetében példátlan, személyesen jegyzett levelében azt írta: a pénzintézet tevékenységi körébe tartozó országcsoport a legutóbbi időkig jól viselte a pénzügyi válságot. Jóllehet a növekedés csökkent egyik-másik országban, rendszerszintű krízis azonban sehol nem alakult ki.
Ez jórészt annak "a rendkívüli mértékű fejlődésnek" az eredménye, amelyet a térség legtöbb országa az elmúlt két évtizedben elért; néhányuk számos reformterületen európai uniós színvonalra jutott el.
A fejlett piacok "példátlanul felerősödött" pénzügyi válságának átterjedése azonban a kelet-európai térség néhány országában már az elért vívmányokat veszélyezteti. Nem csupán a külső finanszírozásra szoruló gazdaságok, de olyan országok is kifejezetten sebezhetővé váltak a nemzetközi hitelpiaci kondíciók szigorodása miatt, amelyeknek gazdasági alapmutatói az elmúlt években erősödtek, áll Mirow levelében.
A bankelnök közölte: az EBRD, amely működési térségében a legnagyobb egyedi befektető, tőkeerejét és a rendelkezésére álló teljes eszköztárát - tőkét, hiteleket, garanciákat, gazdaságpolitikai párbeszédet - fel fogja használni arra, hogy segítse a tevékenységi területébe tartozó országokat a bizalmi erózió pénzügyi szektorbeli és reálgazdasági következményeinek kezelésében.
Az EBRD azonban tisztában van azzal, hogy tőkéje és tevékenysége csak más partnerekkel, köztük kormányokkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben hozhat komoly eredményt. A bank ezért már létrehozott egy "kommunikációs hálózatot" az IMF-fel az együttműködés fokozása végett, írta részletek nélkül Thomas Mirow.
A bankvezető szerint a kialakult helyzet további, robusztus intézkedések és folytatódó reformok esetén is hatással lesz a keleti térség reálgazdasági szektoraira, a növekedés, a foglalkoztatási szint, az életszínvonal egyaránt megsínyli a válságot.
Az EBRD elnöke, aki nyáron vette át a tisztséget nyolc év után leköszönt francia elődjétől, Jean Lemierre-től, azt írta: eljött az ideje annak, hogy a bank felkérje az ehhez szükséges pénzügyi erővel bíró országokat gyengébb szomszédaik megsegítésére.
Mirow emlékeztette az EBRD tagállamait arra, hogy Közép- és Kelet-Európa gazdasági erejének növekedésével minden ország jól járt, különösen az európaiak, de ugyanezek az országok meg is szenvednék, ha a térség gazdasági stabilitása veszélybe kerülne.
Az elnök külön kitért a kelet-európai érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankokra. Azt írta: tekintettel az európai uniós bankok igen jelentős szerepére a keleti térségben, különösen fontos, hogy a kormányok az e bankok támogatására tett kezdeményezések során vegyék figyelembe a válságnak a külföldi érdekeltségekre gyakorolt hatását.
Ugyanerről a kérdésről a Barclays Capital londoni befektetési csoport hétfőn megjelent elemzése azt írta: a Kelet- Közép-Európában érdekeltségekkel bíró uniós bankok zöme már kapott tőkeinjekciókat és/vagy állami garanciákat saját országa kormányától, ami elősegítheti azoknak a félelmeknek az enyhítését, hogy az anyabankok problémái járványszerűen átterjedhetnek a keleti piacra.
Ezzel egy időben a kelet-európai jegybankok intézkedések sorával igyekeznek segíteni a deviza- és bankközi piaci likviditást, sőt egyes esetekben árfolyam-támogató lépéseket is tettek, például kötvényvásárlással.
Mindezen intézkedések együtt enyhíthetik a szélsőséges kilengéseket, viszont nem változtatnak azon a tényen, hogy a felzárkózó Európának alapvetően megváltozott - igen gyenge külső kereslettel és jelentősen szűkülő külső finanszírozási forrásokkal jellemzett - körülményekhez kell alkalmazkodnia, áll a Barclays Capital hétfői londoni elemzésében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.