A tranzakciót szerda éjjel, néhány óra alatt hozták tető alá. A részvénycserés felvásárlási ügylet előzményeként az HBOS az elmúlt néhány kereskedési nap alatt elvesztette piaci tőkeértékének több mint a felét a kiskereskedelmi kihelyezéseinek bankközi piaci refinanszírozásával kapcsolatos befektetői félelmek miatt. A két banknak ezer milliárd fontot meghaladó együttes mérlegfőösszege van, és a brit lakossági jelzálog- és betéti piac 30 százalékát ellenőrzi.

Citybeli kommentátorok szerint normális időszakokban esély sem lenne arra, hogy a versenyhatóságok két ekkora bank összeolvadását jóváhagyják. A globális pénzügyi szektort eluraló pánikhangulat miatt azonban ezúttal maga a brit kormány szorgalmazta a tranzakciót, megakadályozandó egy esetleges újabb lakossági bankroham kitörését.

Ilyesmire tavaly már volt példa, amikor a megrendült helyzetű Northern Rock jelzálogkölcsönzőt rohanták meg a lakossági ügyfelek, a brit bankszektorban másfél évszázada példátlan pénzkivételi pánik közepette. A kormánynak végül állami kezelésbe kellett vennie a Northern Rockot.

A brit bankrendszer stabilitásával kapcsolatos mostani kormányzati aggodalmakat jelzi, hogy a BBC értesülése szerint Gordon Brown miniszterelnök személyesen szorgalmazta a Lloyds TSB és az HBOS összeolvadását.

Brown egy fogadáson állítólag nyíltan kijelentette a Lloyds TSB elnökének, Sir Victor Blanknek, hogy „hasznos volna”, ha a Lloyds megvenné az HBOS-t, véget vetve a jelzálogkölcsönző intézet körüli piaci bizonytalanságnak.

A részvényenkénti 2,32 fontos – az HBOS-t 12 milliárd fontra értékelő – vételár jelentős prémiumot tartalmaz az HBOS szerdai zárójához képest: a jelzálogkölcsönző papírja rendkívül széles, 88 penny és 2,20 font közötti kilengések után, 19,18 százalékos veszteséggel 1,471 fonton zárt a Londoni Értéktőzsdén (LSE).

A legnagyobb brit lakossági jelzáloghitel-intézet már hétfőn is 18 százalékos, kedden további 21,72 százalékos árfolyamveszteséggel zárt. Ezt tetézte a szerdai, csaknem 20 százalékos újabb zárási veszteség. Az HBOS részvénye a múlt hetet még 3 fonton zárta az LSE-n.

Az HBOS pozíciója azért rendült meg minden más brit bankénál nagyobb mértékben, mert a piacon kételyek merültek fel a cég hitelezési tevékenységének finanszírozása kapcsán.

A nagy brit jelzálogkölcsönzőkre jellemző módon az HBOS is nagyobbrészt a bankközi likviditáspiacon végzi refinanszírozását. A globális hitelválság nyomán ez a bankközi likviditásforrás azonban egyre szűkösebb, mivel a bankok egymásról sem tudják, hogy melyiküket milyen mértékben sújtja az amerikai jelzálogadósi kör nem teljesítő kötelezettségeit is tartalmazó, értékpapírosított és világszerte árult pénzpiaci termékek értékvesztése. Ráadásul az HBOS fő működési területe a brit ingatlanpiac, amely évtizedek óta a legsúlyosabb válságát éli.

A brit ingatlanárak ugyanis – az amerikai folyamathoz hasonlóan – többévi rendkívül meredek felfutás után most már nagy ütemben csökkennek: a legutóbbi országos felmérés 10 százalékos átlagos árzuhanást jelzett tizenkét havi összevetésben. Ez 1990 óta a legnagyobb éves lakóingatlan-áresés a brit piacon.

Szakértői előrejelzések szerint a brit ingatlanárak a tavaly őszi csúcshoz képest 25 százalékot is zuhanhatnak, mire elérik a mélypontot. Az ilyen ütemű lakásár-defláció már felidézi a „negative equity” tömeges előfordulásának korábbról jól ismert rémét. A kifejezés azt jelenti, hogy az adott lakóingatlan értéke – amely egyben a jelzálogkölcsön fedezete – az ingatlanra felvett jelzáloghitel összege alá csökken. Így az ingatlanhitel jelentős részének fedezete eltűnik, és a hitelező bank kinnlevőségének behajthatósága a lakás visszabirtoklása esetén is bizonytalanná válik.

A Lloyds TSB-HBOS tranzakció az első nagy konszolidációs ügylet az európai bankpiacon azóta, hogy a hét elején csődbe ment a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers.

Amerikában már gyakorlatilag a Lehman bukásának pillanatában lezajlott egy hatalmas egyesülési tranzakció: a Merrill Lynchet, a Wall Street szintén nagy múltú befektetési bankját néhány órányi tárgyalás után, 50 milliárd dollárért felvásárolta a Bank of America.

Az amerikai befektetési banki piacon így mára két, tisztán brókerprofilú nagybank maradt talpon, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley. Ezek részvényei is azonban súlyos veszteségekben járnak, annak a terjedő befektetői vélekedésnek a hatására, hogy a csak befektetési szolgáltatásokra épülő banki modellnek nincs jövője.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb gazdaságelemző háza – által októberre összeállított, Londonban már hozzáférhetővé tett legújabb világgazdasági előrejelzés szerint a Lehman Brothers csődje megmutatta, hogy a globális pénzügyi szektort szorító válságnak „messze nincs vége”, és „jelentős az esélye” további nagy pénzintézetek összeomlásának.

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője a Lehman-bukás hatásairól ugyancsak Londonban kiadott friss elemzésében mindazonáltal azt írta: a Lehman Brothershez hasonló, csak önálló brókertevékenységre épülő banki modell Európában nem elterjedt, sőt a tőkepiacokon tevékenykedő összes nagy európai pénzintézet „általános” jellegű bankcsoport.

Ezek a bankok szélesebb üzleti profillal, több lábon állva működnek, és az amerikaiakhoz képest kisebb mértékben vannak ráutalva a nagybani finanszírozási piacra, ezért kevésbé sérülékenyek valamely potenciális bizalmi válságtól és az ebből eredő likviditási problémáktól – áll az S&P londoni elemzésében.