Oleg Pantyelejev, az Aviaport ügynökség elemző szolgálatának vezetője azt jósolta: az orosz polgári légi forgalom válsága a következő hetekben csak mélyülni és terebélyesedni fog az üzemanyag árának tavaly év végén és idén év elején végbement nagyarányú – közel 100 százalékos – áremelkedése miatt. Más szakértők pedig hozzátették, hogy az üzemanyag ára mellett ugyanezen időszakban jelentősen megemelkedtek a légitársaságok egyéb kiadásai, így a repülőtéri, navigációs és lízingdíjak is.

Az AiRUnionnak annyira nincs pénze, hogy hovatovább étkezési utalványt sem tudni adni a várakozóknak, szállodáról nem is szólva, s mivel járatai iránt erősen megcsappant az érdeklődés, a jegyárak visszatérítésére hivatott szervezethez nem folyik be pénz a jegyeladásokból, így nincs miből visszaváltani a jegyeket. A repülőtéri büfék és éttermek élve a várakozók kényszerhelyzetével, jelentősen megemelték áraikat.

Az AiRUnion válsága közel egy hónapja kezdődött, amikor a szövetség adósságai miatt a hatalmas ország különböző pontjain több kerozin-szállító megtagadta először a KrasAir gépeinek feltöltését. Előbb a szövetség társaságaiban tartott állami tulajdonrészek várományosa, a Rosztyechnologii állami korporáció – amely az AiRUnion adósságait egy milliárd dollárra becsüli – kezeskedett több napra való kerozinért, majd  Vlagyimir Putyin kormányfő az állami tartalékból bocsátott rendelkezésre üzemanyagot. Később azonban számos repülőtér is megtagadta a szövetség gépeinek kiszolgálását.

Hétfőn a szövetség egyik legnagyobb hitelezője, a TOAP kerozinszállító hozzálátott a hitelezők csoportba szervezéséhez az AiRUnion csődjének megakadályozása érdekében, csőd esetén ugyanis a hitelezők várhatóan bottal üthetik a pénz nyomát.

Kedden a Roszaviacija repülésügyi főhatóság válságstábja már kész volt leállítani az AiRUnion-társaságok működését, ám ekkor Vlagyimir Putyin ismét úgy rendelkezett, hogy az állami tartalékból tankolják fel a szövetség gépeit. Közben szintén kedden az ország déli részén lévő repülőterek közül is több leállította az AiRUnion gépek kiszolgálását, és az adóhivatal is fellépett visszamenőleges követelésekkel.

Az állami szervek nagyvonalúsága mögött vélhetően az a szándék áll, hogy a nyári menetrend érvényességi idejének végéig életben tartsák a szövetség társaságait, így biztosítva, hogy a jeggyel rendelkezők eljuthassanak úti céljukhoz, a téli menetrend idejére ugyanis a Roszaviacija már korábban letiltotta a jegyeladást.

Az AiRUnionhoz – fő részvényese Borisz Abramovics, aki az AirBridge Zrt. 49 százalékának tulajdonosaként közvetve a Malév résztulajdonosa is – a KrasAir, a DAL, a Szamara, az Omszkavia és a Szibaviatransz társaságok tartoznak. A szövetség év elejére szándékozott egységes részvénytársasággá alakulni, de egyrészt vita tört ki az Állami Vagyonkezelővel, hogy az állam, vagy a magánrészvényesek kezében van-e a többségi rész, másrészt nem nyerte meg a magánrészvényesek tetszését a terv, hogy az állami rész a Rosztyechnologii korporációhoz kerüljön.