A 12 új tagország immár csaknem háromszor akkora arányban részesedik az elnyert támogatásokból, mint amilyen arányban hozzájárul az EU-országok összesített bruttó nemzeti jövedelméhez.

A 2207-ben elköltött 114 milliárd euróból 44 milliárdot fordítottak a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére. Ez most már meghaladja a mezőgazdasági támogatások összegét, ami tavaly 43 milliárd euró volt. Vidékfejlesztésre, halászati támogatásra és környezetvédelemre 12 milliárdot, külföldi EU-akciókra pedig 7,3 milliárdot költöttek.

A legtöbb támogatást (13,9 milliárd eurót) Franciaország kapta. A sorban a következő Spanyolország 12,8 milliárddal, majd Németország 12,5 milliárddal, valamint Olaszország 11,3 milliárddal. E négy ország tehát a költségvetési kiadások csaknem felét vette fel.

A 12 új tagországnak 2006-ban 12,9 százalék volt az összesített részesedése a költségvetésből, 2007-ben pedig már 17 százalék. Ez nominálisan 5,5 milliárd euró növekményt jelent. A legtöbb támogatást – 7,8 milliárd eurót – ezen országcsoportból Lengyelország kapta.

A 2007-ben kapott EU-támogatás Litvániában jelenti a bruttó nemzeti jövedelem legmagasabb százalékarányát. A litván adat 3,88, a görög 3,77, a lett 3,52, a lengyel 2,65, a magyar pedig 2,6 százalék.

A mezőgazdasági, valamint a kohéziós (felzárkóztatási) támogatások hasonló arányokat mutatnak. A gazdák támogatására, valamint vidékfejlesztési célokra kapott pénzek nagyságát illetően az élboly itt is a francia-spanyol-német-olasz négyesfogat, amelyet a britek követnek. A franciáknak adott 10 milliárdhoz, illetve a britek által kapott 4,2 milliárdhoz képest a lengyelek 3,1 milliárd euróban részesültek.

A kohéziós alapokat illetően Spanyolország volt a legnagyobb kedvezményezett, 5,4 milliárd euróval. Görögország a második helyre zárkózott fel 4,6 milliárddal. E két országot Olaszország, Németország, Lengyelország, Portugália, Franciaország, Nagy-Britannia, majd Magyarország követi. A magyarok 1,3 milliárd eurót kaptak ilyen célra.

A bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva a lettek kapták a viszonylag legtöbb kohéziós támogatást: 2,28 százalékot. Őket ebben a tekintetben a görögök követik, majd egy olyan országcsoport, amelyen belül nem nagy a szóródás - ide tartozik Litvánia, Portugália, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.

Tavaly 227 millió eurós támogatási keret úszott el amiatt, hogy a jogosult ország nem igényelte kifizetését az előírt két éven belül. Az új tagállamok közül csak Szlovénia (0,2 millió) és Szlovákia (1,4 millió) veszített így pénzt. A régi tagok közül csak az írek és finnek kerülték el teljesen az ilyen veszteséget.

A szolidaritási alapból Magyarország tavaly 15,1 millió eurót kapott a 2006-os tiszai árvíz miatt.

A 2007-es EU-költségvetés összege 6,9 százalékkal volt magasabb a 2006-osnál, és az EU-országok összesített bruttó nemzeti jövedelmének 0,93 százalékát tette ki, ugyanúgy, mint az előző évben. A 2007-es növekedés jórészt Románia és Bulgária csatlakozásának tudható be.