Londoni elemzők: további kamatemelések, nehéz inflációs cél
A Fitch Ratings kedden kiadott londoni elemzése szerint Magyarország nincs az inflációtól leginkább sebezhető felzárkózó térségi gazdaságok között, ami nem azt jelenti, hogy ne lennének nehézségeink. Ezt erősíti a többi elemzőház véleménye is.
Az inflációs nyomás miatt további, akár meredek magyarországi jegybanki kamatemeléseket valószínűsítenek az MNB újabb negyed százalékpontos kamatemelése után is a hétfői londoni szünnap miatt kedden adott kommentárjaikban londoni felzárkózó piaci elemzők, arra hivatkozva, hogy még mindig kérdéses a 2009-es inflációs cél elérhetősége.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének kommentárja szerint várható az energiaárak további emelkedése, ami Magyarországon jövőre is inflációs nyomással jár, az erősödő forint ellenére.
A GS szerint a 2009-re kitűzött 3 százalékos inflációs cél „ind távolabb kerül az elérhetőségtől” a ház felfelé módosított saját becslése 4 százalék körüli jövő év végi éves fogyasztói inflációval számol.
A Goldman Sachs londoni nyersanyagpiaci szakértői nemrég az eddigi hordónkénti 104 dollárról 124 dollárra emelték 2008-as egész évi átlagár-előrejelzésüket a világpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajfajtára, és jövőre már 140 dollár feletti éves Brent-árfolyamátlaggal számolnak. Mindez a cég szerint jelentős hatással lesz a felzárkózó térség inflációjára, főleg jövőre.
A GS elemzői az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott saját jóslatukat például az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, 2009-es átlagos magyar inflációs prognózisukat 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelték.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szintén kedden Londonban kiadott átfogó elemzése szerint ugyanakkor a magyar gazdaság nem tartozik az inflációs sokkoktól leginkább veszélyeztetett feltörekvő térségi országok közé.
A legnagyobb európai hitelminősítő 15 oldalas jelentése szerint nem a gazdasági lassulás, hanem az emelkedő infláció a feltörekvő gazdaságok előtt álló legnagyobb adóskockázati kihívás, mert ha az inflációs nyomást nem sikerül kordában tartani, az a teljes makrogazdasági stabilitást megingathatja.
A Fitch több alapvető kritérium –például a pillanatnyi tizenkét havi inflációs ráta, a mostani drágulási ütem és az egy évvel ezelőtt mért ráta különbsége, az 1995-2007 közötti időszak inflációs kilengései, a tavalyi GDP-arányos folyómérleg-hiány, a jelenlegi rövid távú reálkamat-szint, a pénzügypolitikai kondíciók 2007 óta bekövetkezett változása és a GDP-arányos beladósság – lapján inflációs sebezhetőségi indexet dolgozott ki a nála adósbesorolással szereplő 73 feltörekvő piaci gazdaságra.
A hitelminősítő által kedden közzétett lista első tíz –vagyis leginkább sebezhető –helyezettje között öt a tágabb értelemben vett Kelet-Európában van –Ukrajna, Kazahsztán, Bulgária, Lettország és Litvánia – de a következő tízben is benne van Románia, Észtország és Oroszország. Magyarország ugyanakkor a mezőny alsó felébe került, 41. helyezésével.
A térségi EU-államok közül a Fitch Ratings Csehországot (55.) és Szlovákiát (57.) találta a legkevésbé veszélyeztetettnek az inflációs sokkoktól; Lengyelország az 51. helyre került.
A Goldman Sachs keddi londoni kamat-előrejelzése szerint mindazonáltal az MNB a jelenlegi 8,50 százalékról még fél százalékponttal emeli tovább alapkamatát.
A GS londoni elemzői elismerik, hogy ezt még a piac sem árazza; a piacon innentől változatlan kamatszintet várnak. A Goldman Sachs központi forgatókönyve azonban az, hogy a ház által várt további emelések a következő három hónapban megtörténnek, bár „a forint erősödése ezt késleltetheti”.
A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői keddi kommentárjukban „üdvözlendőnek” nevezték az MNB kamatemelését kísérő kemény retorikát. Várakozásuk szerint azonban a Monetáris Tanács most egy ideig kivár, hogy legyen ideje megállapítani a dezinfláció ütemét, és értékelni a globális környezetet, valamint az élelmiszer- és energiaár-fejleményeket.
A Dresdner szerint további negyed-fél százalékpontnyi kamatemelés valószínű még az idén, ha a költségoldali sokkok súlyosbodnak, vagy ha a belpolitikai környezet hirtelen romlana, ami ismét elriasztaná a befektetőket a kockázatvállalástól. A londoni Dresdner-elemzők várakozása szerint mindazonáltal 2009 elejétől „nagy pénzügypolitikai lazítás” veszi kezdetét Magyarországon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.