Elemzők kamatemelést a devizakereskedők kamattartást várnak
Az elemzők többsége arra számít, hogy a Monetáris Tanács kamatot emel hétfői ülésén – áll a Reuters csütörtökön közzétett felmérésében, amely szerint 2008 végére 8,0-8,25 százalékos alapkamatot várnak az elemzők.
A körkérdésben szereplő 25 elemző közül 14 szerint negyed százalékponttal, 8,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Két elemző szerint inkább fél százalékos emelésre lehet számítani, kilencen pedig azt várják, hogy hétfőn a testület nem változtat az alapkamaton.
A megosztottságot jelzi, hogy a budapesti deviza- és állampapír kereskedők közt szerdán végzett két másik körkérdés egymással ellenkező eredményt hozott. A devizakereskedők, akik hagyományosan erős kapcsolatot feltételeznek a forintárfolyam alakulása és a jegybanki kamatdöntések között, többségükben az alapkamat szinten maradására számítanak. A kamatok által befolyásolt pénzügyi termékekkel kereskedő állampapírosok döntő többsége viszont negyed százalékpontos kamatemelést jelzett előre.
A 2009 évi átlagos inflációt az elemzők változatlanul 3,8 százalékra várják. Ez az MNB februárban megemelt 3,6 százalékos előrejelzése felett van és még inkább meghaladja az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját. Az éves infláció egyébként az elemzői konszenzus szerint a márciusi 6,7 százalékról áprilisban 6,6 százalékra csökkenhet, decemberre 4,8 százalékra, a jövő év utolsó hónapjára pedig 3,4 százalékra.
A hosszabb távú kamatkonszenzusokból látszik az is, hogy az elemzők már nem egyszerűen átmeneti kamatemelkedésre, hanem a kamatpálya felfelé tolódására, azaz a hitelköltség tartós emelkedésére számítanak. A 2008 végére vonatkozó alapkamat konszenzus 63, a jövő év végi 50 bázisponttal emelkedett: az alapkamat ez év végén 8,0-8,25, a jövő év végén 7 százalék lehet a Reuters felmérése szerint.
A felmérésből következik, hogy még idén visszatérhet az MNB a kamatcsökkentési ciklusba (bár vannak olyan elemzők, akik szerint az első kamatvágás 2009-ig várat majd magára). Az elemzői konszenzus szerint egyébként az alapkamat 8,5 százaléknál éri el a csúcsot a jelenlegi kamatemelési ciklusban (ez pont fél százalékkal magasabb, mint az egy hónapja várt csúcs).
Az elemzők egyre alacsonyabb magyar gazdasági növekedést jósolnak: prognózisuk szerint az idén a gazdaság 2 százalékkal nő, szemben a korábban várt 2,2 százalékkal.
Jövőre az elemzői konszenzus szerint az ideinél valamivel gyorsabb, 3 százalék lehet a gazdaság növekedése. Ez jóval lassabb ütem, mint a szerdán a kormány új konvergencia jelentésében elfogadott 3,9 százalék, amelyet a novemberi jelentés 4 százalékos előrejelzéséről módosítottak lefelé.
Az államháztartási hiány prognózisokban egyelőre nem látszik, hogy a kormányválság miatt jelentős költségvetési fellazulásra számítanának az elemzők, a konszenzus szerint továbbra is a GDP 4 százalékát éri el a deficit, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. Ez magasabb, mint a 3,2 százalékos előirányzat, de a konszenzus a kormányválság előtti utolsó felméréshez képest csak tíz bázisponttal emelkedett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.