A KSH csütörtöki közlése szerint a bruttó átlagkeresetek január-februárban, összességében 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 7 százalékos növekedése mellett – 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői azonban csütörtöki kommentárjukban azt emelték ki, hogy ezen átlagokon belül februárban 13,4 százalék volt az éves összevetésű bruttó reálkereset-növekedés az előző havi, 1,5 százalékos visszaesést mutató "meglepően gyenge" adat után.

A londoni Dresdner-elemzők szerint még fontosabb, hogy a versenyszféra bérnövekedése is meredeken gyorsult – egyszeri kifizetések nélkül számolva is –, ami újabb aggodalmakat kelt a másodlagos inflációs kockázatokkal kapcsolatban.

A Dresdner szerint az MNB már a múlt hónapban is a változatlanul magas inflációs várakozásokhoz kapcsolódó kockázatok miatt emelte alapkamatát.

Bár a gazdaság egyértelműen gyenge, és a munkapiac átalakulása végül hatással lesz majd a bér- és inflációs várakozásokra, rövid távon azonban úgy tűnik, hogy egyelőre csekély a javulás e téren, áll a csütörtöki londoni Dresdner-elemzésben.

A ház elemzői azzal számolnak, hogy az MNB Monetáris Tanácsa "nagyon rövid távon" a kivárást fogja pártolni, addig, amíg ki nem jönnek májusban az új inflációs előrejelzések. A gazdaság sebezhető állapota, a globális környezet bizonytalansága és a változatlanul kedvezőtlen inflációs kilátások miatt azonban a londoni Dresdner-részleg 1,00 százalékpontos további kamatemelést sem zár ki az idei évre.

A citybeli elemzői közösség mindazonáltal továbbra is teljesen megosztott annak megítélésében, hogy mi lenne a helyes magyarországi kamatpálya. A távlati prognózisoknak az iránya sem egyezik: 1,00 százalékpontos éven belüli kamatemelési jóslat és ugyanilyen mértékű kamatcsökkentési előrejelzés egyaránt forgalomban van a Cityben, attól függően, hogy az egyes elemzők a növekedési vagy az inflációs kilátásokra helyezik-e a hangsúlyt.

A Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői például rendre úgy fogalmaznak kommentárjaikban, hogy a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a magyar gazdaságnak szüksége van", mivel a magyar gazdaság valós problémája a növekedés, nem az infláció.

A BNP Paribas elemzői szerint az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi indoka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út a teljes körű recesszióhoz".

Az agresszív szigorítást váró nagy londoni házak között van ugyanakkor a Goldman Sachs. A cég londoni befektetési részlegének elemzői megjósolták a márciusi fél százalékpontos kamatemelést, és a ház alapeseti távlati forgatókönyve az, hogy az inflációs nyomás még a piac által árazottnál is nagyobb mértékű szigorításra fogja sarkallni az MNB-t: a GS 9 százalékon várja a jegybanki kamatszint tetőzését.