Az EU által javasolt Mirow immár az egyetlen jelölt volt. Az új vezető a posztot azután veszi át, hogy a leköszönő elnök, Jean Lemierre nyolcéves megbízatása július végén lejár. Mirow jelölése nem volt mentes a vitáktól; az uniós döntést a Financial Times néhány héttel ezelőtti írása szerint több kisebb tagállam, köztük Magyarország, Svédország és Írország „tiltakozása ellenére” hozták meg.

A londoni gazdasági napilap márciusban közölt egyenes idézete szerint Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy „a kelet-európai jelölteknek nem volt esélyük [...] nehezményezem, hogy a döntést egy szűkebb kör hozta meg, az eurócsoporton belüli konzultáció során, (jóllehet) az EBRD működési területe Kelet-Európa”.

A Financial Times szerint Mirow-nak volt a jelöltek közül a legkevesebb tapasztalata a posztkommunista gazdaságokkal kapcsolatban, „de ez mit sem számított: mögötte álltak a legnagyobb támogatók”.

Magyarország hivatalosan jelölte Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatóját, az MNB korábbi elnökét az EBRD élére, emellett volt cseh, görög és más jelölt is, de az Európai Unió március eleji pénzügyminiszteri tanácskozásán Mirow kapta a legnagyobb támogatást. Magyarország ezek után Surányi György jelölését visszavonta.

Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli ki az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül. Az EBRD-nek eddig három francia és egy német elnöke volt.

Az EBRD eddig összesen 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon – tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új finanszírozások értéke –, és az idei év elején fogadta el valószínűleg utolsó, három évre szóló magyarországi tevékenységi programját.