A Merrill Lynch globális bankcsoport londoni befektetési részlege - amely a citybeli befektetési banki közösségen belül a magyarországi pénzügypolitikai szigorítást erősen ellenzők egyik szószólója - már hetekkel a március végi fél százalékpontos kamatemelés előtt annak a vélemények adott hangot, hogy a forintra "spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak", és tisztán gazdasági szempontból nincs egyetlen olyan ok sem, amely igazolhatná a pénzügypolitikai szigorítást, viszont sok olyan ok van, amely indokolná ennek ellenkezőjét.

A korábbi elemzés a "Kísérlet az MNB sarokba szorítására" címet viselte; a Merrill Lynch pénteken kiadott új londoni helyzetértékelése szerint a magyar jegybankot végül tényleg sikerült beleszorítania a piacnak a kamatemelésbe. A lépés a ház szerint innentől még nehezebbé teszi az MNB pénzügypolitikai döntéshozatalát, mivel a kamatemelés után jelentősen megerősödött az a várakozás, hogy a magyar központi bank teljesíteni fogja, amit a piac áraz.

Amit azonban a kötvénypiacok a globális likviditási válságtól eltorzított jelenlegi helyzetben áraznak, az "gazdasági képtelenség", és ez potenciális csapdahelyzetet jelenthet az MNB-nek. Ugyanis most megnőtt két forgatókönyv kockázata: pénzügypolitikai ördögi kör, amelyben a jegybank kényszerűen követi a piacot egy olyan irányba, amelynek gazdaságilag nincs értelme, vagy a piac által "pénzügypolitikai hibának" tartott módon visszalép, és nem teljesíti, amit a piac áraz, megnövelve azonban ezzel a spekulációs nyomás kockázatát, áll a Merrill Lynch pénteki londoni elemzésében.

Ebben a környezetben a ház - az alapmutatókra épülő azon meggyőződése ellenére, hogy az MNB-nek nem szabadna tovább emelnie alapkamatát - most már azzal számol, hogy a magyar központi bank a következő három hónapban még fél százalékpontot emel, ami nagyjából egyezne a piac által árazott mértékkel.

A Merrill Lynch azonban kitart azon véleménye mellett, hogy az MNB-nek vissza kellene térnie a pénzügypolitikai enyhítéshez, amint a piacok stabilizálódnak (a cég ezt a negyedik negyedévre valószínűsíti). Ennek alapján a ház 8,00 százalékra várja a 2008. végi alapkamat-szintet, vagyis azt jósolja, hogy az általa előrejelzett emeléseket az év végéig hasonló mértékű kamatcsökkentések követik.

A Merrill Lynch mindemellett 1,2 százalékra rontotta a korábbi 1,8 százalékról az idei magyarországi GDP-növekedésre adott prognózisát, és ennek alapján 2009-re összesen 1,50 százalékpontos kamatcsökkentést jósol, 6,50 százalékos 2009. végi kamatszinttel. A cég szerint a magyarországi politikai feszültségnek várhatóan nem lesznek jelentősebb gazdaságpolitikai kihatásai, mivel "nincsenek nagyobb reformok készülőben" a 2006-2007-es költségvetési csomag végrehajtása után.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által összeállított időszaki közép- és kelet-európai helyzetértékelések legutóbbi kiadása szerint mivel a magyarországi kamatszint most már jelentősen a térségbeli társállamoké felett van, a forint kötött árfolyamsávját eltörölték, és a belső kereslet továbbra is "viszonylag gyenge", a ház londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2009 első negyedében folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. A cég mindazonáltal nem adott becslést a várt enyhítés mértékére.

A Merrill Lynch azon véleményével is több más nagy londoni ház egyetért, hogy a reálgazdasági helyzet nem indokolja a pénzügypolitikai szigorítást. A hétfői kamatdöntés előtti elemzésében például a BNP Paribas bankcsoport úgy vélekedett: az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi oka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út lenne a teljes körű recesszióhoz". 

A magyarországi belpolitikai helyzet és a piaci kilátások összefüggéseiről adott ki elemzést pénteken Londonban a Goldman Sachs. A globális pénzügyi csoport londoni befektetési részlege szerint a külső környezet továbbra is fontosabb a magyar gazdaság szempontjából, mint az, hogy mi történik a belpolitikában.

A GS forgatókönyvei szerint a legrosszabb kombináció az lenne, ha az esetleg ellenségessé váló globális környezetben egy új miniszterelnök - vagy éppen a jelenlegi - költekezéssel próbálná javítani a kormánypártok népszerűségét. Ebben az esetben meredeken megugranának a piac által követelt kockázati prémiumok, és a kialakuló gazdasági válság csak tovább rontaná a kormánypártok támogatottságát.

Éppen e megjósolható következmény miatt valószínűtlen, hogy a kormány ilyen politikába kezdene, áll a Goldman Sachs pénteki londoni elemzésében, amely szerint a piac súlyosan büntetne bármilyen populista költekezési politikát.

Az elemzés szerint ugyanakkor a ház központi forgatókönyve - amely szerint a kormány lassú növekedéssel és "nem igazán alacsony" költségvetési hiányokkal "átevickél a következő két éven" - szintén kockázatokkal járhat ellenséges globális környezetben.