A jegybanki tisztviselő a londoni gazdasági napilap nemrégiben közölt elemzésére reagál, amelyben az állt, hogy külön kell választani a kívülről és a belülről gerjesztett inflációt, és a központi bankoknak az utóbbira kell válaszolniuk, az előbbire nem. Kopits György szerint elvileg igaz, hogy a jegybankok figyelmen kívül hagyhatják az egyszeri, külső ársokkokat, sőt a hazaiakat is, amelyeket például az üzleti adók vagy a hatósági árak emelése okoz.

E logika mentén egy olyan jegybanknak, amely – egyebek mellett kitűnő kommunikációs képességeivel – magas fokú hitelességre tett szert az infláció elleni harcban, esetleg egyáltalán nem kell monetáris szigorítást végrehajtania a külföldi nyersanyagárak megugrása esetén, mivel a gazdasági szereplők megbízhatóan meg tudják különböztetni az árszint egyszeri emelkedését a folyamatos árszintnövekedéstől, vagyis az inflációtól, áll a Financial Times levelezési rovatában megjelent írásban.

Kopits György szerint azonban, ha azzal a kockázattal kell szembenézni, hogy a külső árnövekedés másodlagos hatásként jó eséllyel hazai áremelkedésekhez és az inflációs várakozások növekedéséhez vezet, pénzügypolitikai lépés válik szükségessé, lehetőség szerint megelőző jelleggel, hogy kordában lehessen tartani a másodlagos következményeket és az inflációs várakozást.

Az MNB vezető szakértője szerint azon bizonyítékok alapján, hogy a sorozatos nyersanyagár-sokkok már kiskereskedelmi szinten is megjelenő áremelkedéseket és bérkiáramlási nyomást okoznak több vezető EU-tagállamban, az euróövezeti jegybank helyes módon vett fel szigorító alapállást.

A pénzügypolitikai szigorítás mellett még erősebb érvek szólnak a felzárkózó gazdaságokban, amelyekben a jegybankoknak – különösen az inflációkövető politikát folytatóknak – keményen kell dolgozniuk a törékeny hitelesség felépítéséért vagy megtartásáért. Fokozott éberség szükséges az olyan országok jegybankjai esetében, mint Csehország vagy Magyarország, amelyekben a külföldi ársokkokhoz hazai ársokkok járulnak, áfa- és hatóságiár-kiigazítások miatt, írta Kopits György.

A monetáris tanácsi tag szerint a globalizáció kedvező hátszele, amely a legutóbbi évekig bizonyos mértékű dezinflációt is eredményezett, mára ellenszélbe fordult, éppen olyan időszakban állítva kihívás elé a jegybankokat, amikor azoktól a példátlan mértékű és bonyolultságú hitel- és bizalmi válság – ha lehet, közös – kezelését várják el.