Simor: meggyőző többség szavazott az 50 bázispontos kamatemelésre
A Monetáris Tanács ülésén az 50 bázispontos kamatemelés mellett, 25 bázispontos és kamattartási javaslat is elhangzott, a meggyőző többség az 50 bázispontos kamatemelésre szavazott – jelentette ki Simor András, az Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Bár a testület követi a belpolitikai eseményeket, döntéseiben hosszú távra összpontosít – mondta a jegybank elnöke, arra válaszolva, hogy az elmúlt napok belpolitikai eseményei mennyire befolyásolták a Monetáris Tanács döntését. Ugyanakkor megjegyezte: "a politikai bizonytalanság mindig pénzpiaci turbulenciát, kockázatot jelent". Simor András komolytalannak nevezte, azt a kérdést, amely arról szólt, hogy esetleg a miniszterelnöki poszt várományosa lenne.
Simor András, jegybankelnök © MTI |
Simor András nyomtatékosította: az MNB Monetáris Tanácsa (MT) az eddig bekövetkezett költségsokkok hatásaira figyelt, a korábbi folyamatokhoz képest azonban a januári béradatok azt mutatták, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál jobban növelte a versenyszférában az átlagkereseteket. Ez annak ellenére növeli az inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése miatt a munkaerőpiaci hatások lazulnak.
A jegybank-elnök megjegyezte: a különböző költségsokkoknak az inflációra gyakorolt elsődleges hatásai után korábban a másodlagos hatások jóval később jelentkeztek, most a másodlagos piaci tendenciák gyorsan követték az elsődleges hatásokat. Így például – főleg az amerikai jelzálogpiacról kiindult pénzügyi folyamatok miatt – az elmúlt hónapban a magyar állampapír-piaci hozamok az összes lejáratra nőttek, és folytatódott a kockázati felárak átárazása, amely a kockázatosabb pénzügyi eszközök tekintetében jelentős hozamemelkedést eredményezett. Így a forintbefektetésektől elvárt prémium is nagyrészt megnőtt. Ez is indokolta azt, hogy nagyobb súllyal esett latba a döntésnél a kamatemelés.
Arra a kérdésre, hogy ha esetleg a közeljövőben az állampapírpiaci helyzetet tekintve a hozamok lefelé indulnak el, hogyan hat ez a Monetáris Tanács véleményére, az elnök hangsúlyozta: a jegybank Monetáris Tanácsa mindig a hosszú távú pénz- és tőkepiaci folyamatokra figyel. Nyomatékosította, a tartós tendenciákkal foglalkozik a Monetáris Tanács, de "a rendelkezésre álló eszközöket nem habozunk mozgósítani, hogy a 2009-es inflációs célt, azaz a 3 százalékot elérjük".
Nem okozott meglepetést, így a piacokon sem volt különösebb hatása az 50 bázispontos alapkamat-emelésnek, elemzők azonban fontosnak tarották, hogy a jegybank további szigorítást is kilátásba helyezett.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: az indoklás szerint a tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. A külső és belső tényezők alapján lehet további kamatemelésekre számítani. Szerinte ez hosszabb távon megnyugtatja a piacokat, de hozzátette, hogy délutánra a globális piacokon is higgadtabb lett a kereskedés. Suppan Gergely szerint a döntésben a belpolitikai bizonytalanság is szerepet játszott, a kormánypártok hétfői bejelentései után a forint kockázati prémiuma emelkedett.
Az SZDSZ-frakció arra kérte az ügyvivői testületet, hogy esti ülésén döntsön a szabad demokrata miniszterek és államtitkárok visszahívásáról április 30-i hatállyal azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn reggel felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert posztjáról április 30-i hatállyal.
Az alapkamat emelkedése következtében emelkedik a bankközi piaci kamatszint is, aminek elvben a kamatszint általános emelkedéséhez kellene vezetnie, Suppan Gergely azonban úgy vélte, hogy a lakossági hitelezésre kevéssé hat a kamatemelés, mivel a háztartások nagy része devizában adósodott el. Az állampapír-hozamokba a hétfői kamatemelés már beépült, sőt további emeléseket is beáraztak – tette hozzá.
A forint árfolyamával kapcsolatban Suppan Gergely azt mondta, hogy a jegybanki döntés elméletileg erősíthetné ugyan a forintot, de mivel a globális hangulat kockázatkerülő, a forint-árfolyam alakulásában egyelőre nem tükröződik a kamatemelés hatása.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy vélte: eleve 50 bázispontos kamatemelésre volt szükség, ennek indokoltságát tovább erősítette a belpolitikai feszültség. Bár korábban az elemzők többsége 8 százalékos "alapkamat csúccsal" számolt 2008-ra, egy elhúzódó belpolitikai bizonytalanság további kamatemelést is szükségessé tehet. Ebbe az irányba hathat a nemzetközi pénzpiacok elhúzódó bizonytalansága is – fűzte hozzá.
A forint árfolyamát illetően az elemző szerint a kamatemelésnek átmeneti stabilizáló hatása lehet, ám a Raiffeisen további árfolyamgyengülésre, 265 forintos euróárfolyamra számít. Bár az elemzők 25-50 bázispont közötti emeléssel számoltak, a piac ennél nagyobb mértékű kamatemelést árazott be, az állampapírpiacon ennél magasabb a kockázati prémium – jegyezte meg.
A lakossági hitelekre gyakorolt hatást illetően az elemző úgy vélte, hogy az alapkamat-emelés drágíthatja a forint hiteleket, ami a devizahitelek arányának további növekedésével járhat. A magas állampapírpiaci hozamok miatt az államadósság finanszírozási szükséglete várhatóan több tíz milliárd forinttal emelkedik majd meg az idén – hangsúlyozta.
Korábban Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy az idén várhatóan a tervezettnél 30 milliárd forinttal többet kénytelen költeni kamattörlesztésre a költségvetés.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a monetáris tanács indoklásában az inflációs cél melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, miközben reagált a kockázati prémium emelkedésére. Az elemző fontosnak nevezte, hogy a tanács meglehetősen szigorú hangot ütött meg a kamatemelési lépés indoklásában.
Emlékeztetett rá, hogy a bankközi kamatok és az állampapírpiaci hozamok már korábban megemelkedtek, így a hétfői kamatemelésnek vélhetően már nem lesz jelentősebb hatása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.