Erős inflációval zárult az év Romániában
Romániában decemberben átlagosan 0,64 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 6,57 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006. decemberben, jelentették a román statisztikai hivatalban pénteken. Novemberben 6,67 százalékos volt a tizenkét havi infláció, előzőleg októberben a 6,84 százalékos tizenkét havi infláció a tavalyi, azaz 2007-es rekord ütem volt.
2006. decemberben 4,87 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Tavalyi az évi átlagos infláció 4,84 százalékos volt Romániában. Havonta átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a 0,4 százalékos 2006-os havi átlag után. Az inflációt tavaly a rossz termés miatt megemelkedett élelmiszerárak, az üzemanyagárak, a gyorsan növekvő bérek miatt erősödő lakossági fogyasztás és a beruházások miatt szélesedő külső mérleghiány táplálta. Idén a kormány valószínűleg nem emeli az energiaárakat, miután októberben működésbe lépett a cernavodai atomerőmű második reaktora, így nagyobb a kínálat olcsóbb áramból: ez fékezheti az inflációt. Tavaly áprilisban 4 százalékkal emelkedtek az áramdíjak, a gázárak pedig októberben 3,7 százalékkal emelkedtek.
Az EU-beli bérkonkurencia miatt növekvő fizetések alakulása ellenben továbbra is erős keresletet valószínűsít. Novemberben a nettó átlagbér, 1121 lej (77 455 forint), 3,4 százalékkal volt több az októberinél nominálisan, és 2,4 százalékkal reálisan, illetve 23,5 százalékos nominális emelkedéssel reálértékben 15,8 százalékkal haladta meg a 2006. novemberit, közölték szintén pénteken. Az idén 38 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a társadalombiztosítási-jóléti kiadásokat viszont 6 százalékkal csökkentik.
Tavaly márciusban a tizenkét havi infláció a rendszerváltás óta legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent Romániában, azóta gyorsul.
2006. augusztustól rendre alacsonyabb volt az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta, így a 2006-os végeredmény kényelmesen a Román Nemzeti Bank 4-6 százalékos év végi célján belül maradt. 2005. decemberben még nem sikerült teljesíteni a 6,5-8,5 százalékos év végi tizenkét havi célt, és tavaly ismét nem sikerült: a bank év végi célja 3-5 százalék volt, az előrejelzése pedig 5,7 százalékos. Ez év decemberére az előrejelzése 4,3 százalékos tizenkét havi inflációra szól - ezt októberben emelte 3,7 százalékról -, az év végi célsávja pedig most 2,8-4,8 százalékos.
Ez további szigort sejtet a román központi bank részéről. A Román Nemzeti Bank legutóbb hétfőn intézkedett: fél százalékponttal 8,0 százalékra emelte irányadó pénzügypolitikai rátáját. Előzőleg októberben is fél százalékponttal szigorított. Tavaly május végén, majd június végén még negyed-negyed ponttal enyhítette alapkamatát, az akkor még alacsony inflációval és
a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva a lépéseit.
A román kormány gazdasági előrejelző bizottsága (CNP) már szeptemberben 6,1 százalékra rontotta a tavalyi GDP-növekedésre szóló előrejelzését 6,5 százalékról, habár az idei, 2008-as évre szóló jóslatát 6,5 százalékra javította 6,3 százalékról. A bizottság a gazdasági növekedés tavalyi lassulását a mezőgazdaságot sújtó, nyári szárazsággal indokolta.
Románia hazai összterméke a tavalyi második negyedévben - 86,75 milliárd lej (6,78 billió forint) - változatlan áron 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Ezzel az első félévi, átlagosan 5,8 százalékos növekedés elmaradt a kormány előzetes, 6,5 százalékos várakozásától. A hazai össztermék az első negyedévben, 68,49 milliárd lej
(5,246 billió forint), 6,0 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél.
2006-ban egész évben - 342,418 milliárd lej (25,46 billió forint) - reálértékben 7,7 százalékkal volt nagyobb a román GDP az egy évvel korábbinál.
Romániában a gazdasági növekedést főleg a rohamosan szaporodó külföldi beruházások táplálják - ami persze egyelőre meglátszik a gyorsan növekvő kereskedelmi deficiten -, és a lakossági fogyasztás is erősen bővült, éves összehasonlításban 10 százalék fölött, az átlagbér 2006-ban 10-12 százalékos, tavaly több mint 15 százalékos éves reálemelkedéseiből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.