Októberben 4,0 százalékos, tavaly novemberben 1,5 százalékos, idén januárban 1,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

A munkanélküliség 5,6 százalékra csökkent az októberi 5,8 százalékról, közölték szintén hétfőn a cseh munkaügyi minisztériumban. Tavaly novemberben 7,3 százalékos volt a munkanélküliség Csehországban.

Az új adatok miatt a cseh korona hétfő délelőtt 26,06 korona/euróra, új rekordra drágult, mert a befektetők úgy vélik, a cseh kamatok emelkedésre vannak ítélve. Ám éppen a korona drágulása miatt figyelmeztetnek az elemzők, hogy a Cseh Nemzeti Bank december végén bizonyára kénytelen lesz rövid szünetet tartani a szigorításban. Már a legutóbbi szigorításkor, november végén felhagyott azzal a gyakorlattal, hogy kamatemeléseivel rendre az Európai Központi Bank (EKB) szigorításait követte, mindig azonos távolságra lemaradva. Az EKB belátható időn belül nem emel tovább, így a cseh szigorítás hamaros folytatása mértéken felül megdrágítaná a koronát.

Csehország hazai összterméke a harmadik negyedévben 6 százalékkal nőtt a múlt év harmadik negyedévihez képest, 900 milliárd cseh koronára (8653 milliárd forint) rúgott, jelentették a cseh statisztikai hivatalban pénteken. A GDP-növekedés, éves összehasonlításban, az első negyedévben 6,4 százalékos volt, a második negyedévben 6,3 százalékra lassult, a harmadikban már csak 6,0 százalékos volt, elmaradt a tavalyi, 6,4 százalékos évi átlagos ütemtől.

A cseh pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a gazdasági növekedés az idén 5,9 százalékosnak, jövőre 5,0 százalékosnak ígérkezik, az évi átlagos infláció az idén 2,3 százalékos, jövőre 3,8 százalékos lehet, ami további központi banki szigorítást valószínűsít. Legutóbbi kamatértekezletén, november 29-én a Cseh Nemzeti Bank negyed százalékponttal 3,50 százalékra, öt és féléves csúcsra emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, az elemzői várakozásokkal összhangban, nem csak az energia- és az élelmiszerárakat okolván az inflációért, hanem a növekvő lakossági igényeket, az emelkedő béreket is.

Csehország korábban abban már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár gyorsabb a nyugat-európainál - sokáig elmaradt az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől, főleg a gyenge bérek miatt; ezért nőhetett korábban a GDP gyorsan, de szerény infláció mellett.

Idén év elején az arányok átmenetileg megbomlottak a gyorsabb reálbér-emelkedés és néhány szociális intézkedés miatt. A lakossági fogyasztás éves összehasonlításban az első negyedévben 7,2 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, de a harmadik negyedben már csak 5,6 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a pénteken közölt felülvizsgálatok szerint, a tavalyi, 4,4 százalékos átlag után.

A termelő-beruházások az első negyedévben 4,0 százalékkal, a másodikban 6,0 százalékkal, a harmadikban 5,7 haladták meg az egy évvel korábbit, tavaly átlagosan 7,6 százalékkal gyarapodtak. Az export továbbra is jól teljesített: az első negyedben a GDP-számításban figyelembe vett kivitel 16,8 százalékkal, a másodikban 14,4 százalékkal, a harmadik negyedben 15,2 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, a tavalyi, 16,9 százalékos éves többlet után; az import növekedésének üteme az idei első félévben már csökkent, a harmadik negyedévi gyorsulás is igen csekély volt.

Az első negyedévben 6,2 százalékos, a másodikban 5,0 százalékos, a harmadik negyedben is 5,0 százalékos volt a reálbér-emelkedés éves összehasonlításban. Ezzel az első háromnegyed évi átlagbér, havonta 21 119 korona (203 140 forint), reálértékben 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly az első háromnegyed évben még csak 3,5 százalékos volt a reálbértöbblet éves összehasonlításban - ez még sokkal szűkebb esztendőket követett.

Ám a cseh lakosság pünkösdi királyságának napjai meg vannak számlálva, és a várhatóan folytatódó központi banki szigor is igazolja a jövőre valószínű, általános lassulást a gazdaságban - ez már idén is érezhető volt. A cseh kormány jövőre életbe lépő széleskörű megszorító, költségvetést kiegyensúlyozó intézkedései miatt a lakossági lendület nem maradhat tartós. Jövőre 2,95 százalékra akarják ugyanis leszorítani az államháztartás hiányát, amely az idén legalább 4 százalékosnak ígérkezik a tavalyi választások után megemelt szociális költekezés miatt. Már idén lassulni látszik a béremelkedés: a harmadik negyedévben az átlagbér, 21 470 korona, kissé elmaradt a második negyedévi, 21 472 koronás átlagtól.