A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által kéthetente közzétett felzárkózó piaci helyzetelemzések legújabb kiadása szerint a határidős nyersolajpiacon jelenleg forgalmazott kontraktusok arra mutatnak, hogy az olajárak - forintban számolva - jövőre hozzávetőleg 14 százalékkal, 2010-ben 10 százalékkal lesznek magasabbak azoknál a szinteknél, amelyeket az MNB az elősző, augusztusi inflációs jelentésében használt az inflációs pálya előrejelzéséhez.

Mindemellett - szintén forintárfolyamon - a kukorica világpiaci ára augusztus eleje óta 16 százalékkal, a búzáé 25 százalékkal, a szójáé 20 százalékkal emelkedett. Jóllehet a magyar inflációs adatsorokban az élelmiszer-összetevő áremelkedése már eddig is 4 százalékponttal volt magasabb az augusztusban vártnál, valószínű azonban, hogy a világpiaci agrártermék-árak legutóbbi emelkedése még nem is szűrődött át teljesen a hazai árakba, áll a Goldman Sachs térségi elemzésének Magyarországgal foglalkozó fejezetében.

A GS szerint "nagyon valószínű", hogy az MNB új inflációs előrejelzésében a 2008-ra jósolt élelmiszerár-pálya magasabb lesz az előzőnél, legalább annyival, mint amennyivel az előző becslésnél eddig magasabb volt e komponens áremelkedése, de az MNB jó eséllyel még további várható késleltetett hatásokat is hozzáad az új prognózishoz.

A Goldman Sachs mindezek alapján azt jósolja, hogy az MNB a novemberi inflációs jelentésben a 2008-as átlagos inflációra adott előrejelzését 0,9 százalékponttal megemeli, 5,4 százalékra a legutóbbi prognózisban szereplő 4,5 százalékról. A londoni befektetési ház várakozása szerint a magyar jegybank a 2009-es előrejelzést is emelni fogja, hozzávetőleg 0,6 százalékponttal éppen a 3 százalékos hosszú távú cél környékére.

Az MNB most már a 2009-es inflációra figyel, és "beletörődött" abba, hogy a 2008-as ütem magasabb lesz a célnál. A jövő évi túllépés mértéke azonban mégis számít pénzügypolitikai szempontból, mivel minél nagyobb, annál nagyobbak az inflációs várakozások, és ez rövid távon megakaszthatja a kamatcsökkentéseket, áll az elemzésben.

A Goldman Sachs londoni részlege mindezeket összevetve módosította eddigi pénzügypolitikai előrejelzését: most már azt várja, hogy 2008 első negyedében csak 7,00 százalékig csökken a magyar jegybanki alapkamat a ház által eddig jósolt 6,50 százalék helyett, és a GS az idén már nem számít további kamatcsökkentésre.

A forint ingadozási sávjáról az elemzésben az áll, hogy azt a GS várakozása szerint "végül fel fogják számolni", de az időzítés nagyon bizonytalan. Az MNB bármikor készen áll erre, ha a kormány rábólint, ez azonban politikai döntés, amely sok tényezőtől függ, például attól, hogy a kormány milyen mértékű forinterősödéstől tart a sáv eltörlése után, és ez mennyire károsítaná az exportőröket.

A Goldman Sachs a maga részéről azzal számol, hogy a forintsávot 2008 második felében megszüntetik, és ezután újra kezdődik a kamatcsökkentési ciklus, 1,00 százalékpontos további enyhítés erejéig. A GS ennek alapján azt valószínűsíti, hogy 12 havi távlatban 6,00 százalékra csökken az MNB alapkamata. Megvan azonban a kockázata annak, hogy a magyar hatóságok 2008 utánra halasztják a sáv felszámolását; ebben az esetben a jegybanki kamat jövőre valószínűleg 7,00 százalékon maradna, áll a londoni elemzésben.

A forintsáv sorsáról folyamatosak a találgatások a londoni elemzői közösségben. A JP Morgan befektetési csoport nemrég Londonban kiadott térségi elemzésében azt írta: jóllehet a forint ingadozási sávja az idén  várhatóan nem módosul, a változtatásnak azonban a ház jövőre már 30 százalékos valószínűséget jósol.

A múlt hónap elején Simor András MNB-elnök a JP Morgan londoni elemzőinek - a cég által erről Londonban akkor kiadott ismertetés szerint - mindazonáltal azt mondta, hogy "holtponton" vannak a tárgyalások a forintsávról. A sáv felszámolása a jegybank szerint "ésszerű" lenne, a kormány azonban "erősen ellenzi" ezt, tartván a forint esetleges túlzott erősödésétől, idézte Simor Andrást a JP Morgan.

Veres János pénzügyminiszter október végén Londonban a sávról azt mondta: a kormány nem látja indokoltnak jelenlegi álláspontja megváltoztatását, mert nincs olyan új információ, amely a sáveltörlést szükségessé tenné.

A Barclays Capital londoni befektetési bank elemzői, akik nemrég Magyarországon tárgyaltak jegybanki és kormánytisztviselőkkel, a ház által erről Londonban kiadott minapi beszámoló szerint valóban "nem tapasztaltak nagy sietséget" a forintsáv módosítására, mert a kormány "valószínűleg tart" a forint felértékelődésétől és az ezzel járó versenyképességi eróziótól, különösen a kis- és középvállalati szektorban.

A Barclays Capital az ehhez fűzött elemzésben ugyanakkor fenntartotta azt a nézetét, hogy a forint ingadozási sávja "nem megfelelő" Magyarország számára, különösen azért, mert a ház szerint még legalább három évnyire van Magyarország belépése az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM-II. átváltási mechanizmusba (az elemzés szerint e mechanizmus előfutárának lehet tekinteni a jelenlegi forintsávot).

A BC szerint legkorábban 2008 első negyedévében tűnik lehetségesnek a sáv felszámolása, miután a magyar adósságpiaci hozamok lejjebb mentek, a 2007-es teljes költségvetési adatsor ismertté válik, és megkezdődik a 2008-as költségvetési terv végrehajtása.