Londoni elemzők: az MNB az élelmiszerár-emelkedés ellenére is kamatot vág
Nem valószínű, hogy a magyar jegybankot megakadályozza a további kamatcsökkentésben az élelmiszerár-infláció múlt havi kiugrása, áll az egyik vezető londoni befektetési ház csütörtökön kiadott elemzésében.
A befektetési ház az MNB döntéshozóival tartott budapesti megbeszélés alapján készült jelentésében a további kamatcsökkentést azért tartja valószínűnek, mert az MNB Monetáris Tanácsa az élelmiszeráraknál jelenleg jobban figyel a piaci kockázati prémiumokra, és attól tart, hogy a túl hosszú ideig feszesen tartott pénzügypolitika emeli a recesszió kockázat.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a befektetői körnek kiadott csütörtöki londoni jelentés szerint a minap a Monetáris Tanács "galamb többségét képviselő" Oblath Gábortól és Neményi Judittól hallgattak meg tájékoztatást, és a ház ennek alapján visszaállította eredeti előrejelzését a már októberben várható negyed százalékpontos magyarországi kamatcsökkentésről.
Az elemzés szerint a budapesti találkozó előtt a JP Morgan "fontolgatta", hogy a 7,00 százalékos év végi MNB-kamatszintről szóló eredeti prognózisát 7,25 százalékra emeli a szeptemberi inflációs adatsor azon elemei miatt, amelyeket az inflációs kockázat növekedésének "egyértelmű" jeleiként értelmezett.
A monetáris tanácsi tagokkal folytatott budapesti megbeszélése nyomán azonban a ház kitart eredeti kamatpálya-prognózisa mellett, áll az elemzésben. Az ismertetés szerint a monetáris tanácsi tagok "legalábbis egyelőre" meglehetősen derűlátók az élelmiszerár-kiugrással kapcsolatban. Jóllehet elismerik, hogy a jelenség rövid távon növeli az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest, ugyanakkor jórészt átmeneti sokknak tartják, amely szerintük valószínűleg nem fog belezavarni a középtávú kilátásokba, sőt a 2008 végi inflációt a bázishatások révén lejjebb is viheti.
Mindezek alapján az MNB-döntéshozók továbbra is helytállónak tartják azt a nézetet, hogy a 2009-es inflációs cél teljesül. Kiemelték azt is, hogy az áfa- és takarékossági hatásoktól megtisztított, éves szintre vetített, szezonális kiigazítással számolt negyedévenkénti maginflációs pálya lefelé tart - bár az ugyanígy számolt havi összevetésű maginfláció nem -, és a szolgáltatási, valamint a beruházási javak csökkenő inflációja hozzájárul a feldolgozott élelmiszerek árkiugrásának ellensúlyozásához, áll a JP Morgan csütörtöki londoni ismertetésében.
A beszámoló szerint mindkét monetáris tanácsi tag hangsúlyozta, hogy a hazai fogyasztás gyengesége is segíti az élelmiszer- és energiaár-sokkok hatásának enyhítését.
Neményi Judit a JP Morgan szerint: az inflációs várakozások kordában tartásának legjobb módja a feszes költségvetési politika. Hozzátette: ha a pénzügypolitika "túl hosszú ideig marad túl feszes", az már növelheti a recesszió kockázatát. Neményi szerint "nem lenne igazán kívánatos" a forint további erősödése a 250 alatti tartományban. Az MT-tag felidézte, hogy a jegybank elemzői szerint a 2009-es infláció 250 forintos euróárfolyammal és 6,50 százalékos alapkamattal is teljesíthető, áll a londoni befektetési ház ismertetésében.
A JP Morgan beszámolója szerint Neményi Judit annak a véleményének is hangot adott, hogy a pénzügypolitikának követnie kell a piaci kockázati felárak változásait. A monetáris tanácsi tag szerint ha a kamatdöntő testület nem követi kamatcsökkentésekkel a kockázati prémiumok csökkenését, abból a piaci szereplők azt a következtetést vonhatják le, hogy az MNB-nek van valamilyen kedvezőtlen információja az inflációról vagy a költségvetési adatokról, áll a JP Morgan londoni beszámolójában.
Oblath Gábor a londoni ház elemzőinek adott tájékoztatón az ismertetés szerint "hasonló szellemben" nyilatkozott, mondván: a kamatmódosítás két fő tényezője az inflációs kilátások és a piaci viszonyok/kockázati prémiumok változása. Mindkét monetáris tanácsi tag szerint ez utóbbi még változatlan inflációs kilátások mellett is lehetővé teszi a kamatcsökkentést, és ez nem is számítana monetáris enyhítésnek, mivel egyszerűen az erős forintárfolyam alacsonyabb kamatszinttel történő ellensúlyozásáról lenne szó, a tényleges monetáris kondíciók változása nélkül, áll a JP Morgan Londonban kiadott beszámolójában.
A jelentés szerint mindkét MT-tag kifejtette "a szokásos, obligát véleményt" az inflációs várakozások emelkedése jelentette kockázatokról és a folyó bértárgyalások fontosságáról, de a JP Morgan elemzőinek benyomása szerint egyikük sem hisz erőteljesen abban, hogy ezek a tényezők valóban kisiklathatják a dezinflációs folyamatot. Jelenleg mindenesetre úgy tűnik, hogy a Monetáris Tanács "galamb tagozata" inkább kihasználná most a kedvező piaci hangulatot,
ahelyett, hogy megvárná a bértárgyalások kimenetelét, áll a JP Morgan csütörtöki londoni beszámolójában.
A ház - a kedvező piaci viszonyok fennmaradását feltételezve - jövőre 6,50 százalékig süllyedő MNB-alapkamattal számol. Ez egyezik az általános londoni konszenzussal, bár más nagy londoni házak a szeptemberi éves infláció vártnál kisebb csökkenése után óvatosan nyilatkoztak arról, hogy az idén várható-e még két kamatcsökkentés.
A Goldman Sachs (GS) által kiadott múlt heti elemzés szerint például az MNB-nek "dilemmát" okoz az emelkedő élelmiszer-infláció, amely magasan tarthatja az inflációs várakozásokat. A fogyasztók ugyanis folyamatosan figyelik az élelmiszerárakat, és a magas infláció ebben a szektorban még a szokásosnál is nagyobb hatást gyakorolhat a várakozásokra. A GS alapeseti forgatókönyvként továbbra is két idei kamatcsökkentést jósol, ám a szeptemberi inflációs adatsor után kiadott elemzése szerint "van valamelyes kockázata a késésnek a kamatcsökkentési menetrendben".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.