Vagyonosodási vizsgálat politikusoknál?

Draskovics Tibor szigorúbban ellenőrizné az országgyűlési képviselők és a vezető köztisztviselők vagyonnyilatkozatát. A részleteket itt olvashatja el !

Ma úgy látszik, hogy az elmúlt év után idén is számottevően kedvezőbb lehet a költségvetési egyenleg, mint amit a költségvetési törvény tartalmaz – mondta Veres János pénzügyminiszter nyitóbeszédében a HBLF és az ICEG European Center konferenciáján. Az eredeti tervekhez képest mintegy 0,4 százalékponttal jobb lesz a költségvetés egyensúlyi helyzete ebben az évben, azaz GDP-arányosan 6,8 százalék helyett 6,4 százalék lesz. Ez a pénzügyminiszter szerint annak köszönhető, hogy a kiadásokat sikerült a tervezett keretszámokon belül tartani valamint hogy afekete- és szürkegazdaság visszaszorítása kapcsán végrehajtott intézkedések következtében többletbevételre tett szert a büdzsé. A bevételnövelő intézkedések sikerességéhez hozzájárultak a vagyonosodási vizsgálatok is (amely eddig mintegy 20 milliárd forintot hozott az államnak), ám ezzel kapcsolatban a pénzügyi tárca vezetője inkább a feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések által kikényszerített menalitásbeli változást emelte ki.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a konvergenciaprogramban megjelölt hiánycsökkentés mértékét – a 6,8 százalékról 4,3 százalékra mérséklődő hiányt – is tudja tartani a kormány.

Az eddigi reformjellegű intézkedések közül Veres a leglényegesebbnek azt tartotta, hogy sikerült megakadályozni a gyógyszerkassza hiányának elszaladásának. A pénzügyi tárca irányítója szerint az  idén a meghozott intézkedéseknek köszönhetően a gyógyszertámogatásra szánt keret is a tervezett 300 milliárd forintos szint alatt marad.

Molnár Lajos és Bokros Lajos © Stiller Ákos

Bokros Lajos a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter szerint komoly válaszút elé érkeztünk a biztosítási rendszer kialakításával. Ha sikerül elérni, hogy területi kötöttségektől mentes, magántulajdonban lévő, kötelező egészségbiztosítási pénztárak jöjjenek létre, akkor egy jelentős történelmi lépést tehetünk előre. Ellenkező esetben nem lesz érdemi előrehaladás és fennáll a veszélye, hogy visszatérünk a változások előtti helyzetbe, ami viszont már a magyar gazdaságra is nagyon komoly terhet róna.

A Horn-kormány volt pénzügyminisztere szerint az érdemi reformoknál nem lehet megkerülni a magántulajdonban lévő, kötelező egészségbiztosítási pénztárak megalapítását. Véleménye szerint több valódi biztosítóra volna szükség, mert csak ez a rendszer tudná kikényszeríteni a versenyt és a szolgáltatások minőségének emelését.

A CEU vezérigazgatója úgy véli, hogy a jelenlegi költségvetési állapotok alapján számolva minden18 éven felüli magyar állampolgárnak – kivétel nélkül – minimum tízezer forintos havidíjat, e felett pedig 10 százalékos jövedelemarányos járulékot kellene befizetnie. A biztosítók az ellátottak után korrigált fejkvótát kapnának, költségvetési támogatásban viszont kizárólag a valóban rászoruló családok részesülnének.

Egy érdemi reform fent említett elemei nélkül nem javul az egészségügyi ellátás minősége, nem lesz egyenlő a hozzáférés, nem nő a költséghatékonyság, nem csökken a társadalom kiszolgáltatottsága, nem szorul vissza a hálapénz – amelyet az elmondása szerint mindig korrupciónak tartott – és nem lesz európai felzárkózás – hangsúlyozta Bokros Lajos.

A volt pénzügyminiszter az egészségügyi reform eddigi lépéseiről elismeréssel nyilatkozott, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, mert úgy lehet érzékelni, mintha az egészségügyi reform a kitörési pont előtt megállt volna. Ennek okai között említette, a miniszterváltást, a már hónapok óta húzódó politikai megegyezés hiányát a biztosítási reform lényegi elemeiről, és a bizonytalan befektetői kilátásokat, a kockázatok felmérhetetlenségét. A volt pénzügyminiszter azt is aggasztónak tartja, hogy vészesen közeledik a politikai ciklus félideje, ami a nagy ívű politikai döntések meghozatalát jelentősen lekorlátozza.

Az egészségügyi reformról szóló panelbeszélgetésen Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter a reform eddigi legfontosabb eredményének – Veres János véleményével szemben – a gyógyszerkassza megfogása helyett azt tartotta, hogy utolértük az európai trendeket. Ezzel elsősorban a lakossági hozzájárulások bevezetésére utalt. Az elért eredmények között szintén nagyon fontosnak tartotta a felügyelet létrejöttét, amely a biztosított érdekében azonnal intézkedni tud.

Ezzel szemben viszont – visszatekintve – az egészségügyi reform legnagyobb hibájának azt tekinti, hogy az intézkedéssorozatot nem a biztosítási rendszer megváltoztatásával kezdték. Véleménye szerint csak ezután kellett volna az ellátórendszer kapacitásait törvényi úton módosítani. Molnár Lajos megjegyezte, mindez annak ellenére történt így, hogy a biztosítási reform szövegtervezete már 2006 nyarán benyújtható lett volna. Ennek elmulasztásának isszuk most a levét, veszélyeztetve ezzel az eddig elért eredményeket – fogalmazott a volt tárcavezető.

Horváth Ágnes, egészségügyi miniszter és Molnár Lajos rávilágított arra is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat még mindig nagyon sok olyan költség terheli, amelynek semmi köze az egészségügyi szolgáltatásvásárláshoz (például az orvosok továbbképzése, sérült gyermekek szállítása). Horváth Ágnes ezért nagyon fontosnak tartja, hogy ezt a kasszát is megtisztítsák a fölösleges kiadásoktól.

Sem Molnár Lajos, sem pedig Horváth Ágnes nem értett egyet Veres János véleményével, hogy az egészségügyi kiadások a GDP arányában csak enyhe ütemben növekedhetnek középtávon. Horváth Ágnes előrejelzésekre hivatkozva rámutatott, hogy 2025-2030 körül a GDP 20-25 százalékát kellene kifizetni egészségügyi kiadásokra a jelenleg 7-8 százalék helyett csak azért, hogy a jelenlegi kereteket és színvonalat tartani akarjuk. Ezért lenne szükség az öngondoskodás erősítésére.

 
Az HBLF-ICEG konferencia egészségügyi reform melletti másik fő vitatémája a költségvetési szabályozások voltak. Veres János pénzügyminiszter nyitóbeszédében az új, szigorúbb szabályozások három fő elemeként a fenntartható adósságszint meghatározását, az önkormányzatok adósságának szabályozását és a középtávú kiadási plafonok rögzítését említette. Az Országgyűlés költségvetési hivatalának létrehozása intézményi biztosíték lehet, de nem ezen van a hangsúly – mondta Veres János. Az elsődleges cél az lenne, hogy az Alkotmánynak legyen egy új, a közpénzügyek alkotmányos szabályozására vonatkozó fejezete.

Járai Zsigmond volt jegybank-elnök, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere – aki egyébként igen éles hangon bírálta a jelenlegi reformlépéseket – szükségtelennek tartja egy újabb "sóhivatal" létrehozását. Egy rendes törvényre lenne szükség, amit be kell tartani – vélekedett. Járay Zsigmond szerint egy ilyen hivatalnál sokkal többre lenne szükség: rendes reformokra, korrupcióellenes programra, bürokráciacsökkentésre, az adók GDP 30 százaléka körüli szintre és az állami kiadások GDP 40 százalékára való lecsökkentésére, közben pedig a jövő generációval foglalkozó, a népesség egészségügyi állapotát javító egészségügyi reformra, az egészségügyi kiadások GDP arányos csökkentése helyett. Addig gazdasági növekedésről vagy felzárkózásról álmodozni nem lehet, míg minden szinten vissza nem szorítják a korrupciót – hangsúlyozta a volt jegybank elnök.

Kupa Mihály © Stiller Ákos

Járay Zsigmond véleményét a költségvetési hivatalról Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminiszter is osztotta, aki úgy fogalmazott, "szemfényvesztés a költségvetési hivatal". Erősebb jogosítványa lenne, mint a köztársasági elnöknek. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az Állami Számvevőszék keretein belül megoldható lenne a tervezett költségvetési hivatal feladatköre.

Kupa Mihály emellett megjegyezte, hogy a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon, vagy javuljon. A volt pénzügyminiszter a beruházási aktivitás élénkítéséhez ezek mellett fontosnak tartja a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának fokozását, a szabályozó rendszer egyszerűsítését (pl. EU-pályázati mechanizmus egyszerűsítése), illetve a közbeszerzési törvény módosításának minél hamarabbi elfogadását.

"Ha egy nagyon fegyelmezett ország lennénk, akkor erre (a hivatalra) valóban nem lenne szükség" – reagált a felvetésekre Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a kormány éppen amiatt szeretné kétharmaddal elfogadtatni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást lehetővé tevő törvényt és a hivatal felállítását, hogy a korlátozó tényezők tartósak lehessenek, és ne folytatódjon a választási ciklusokhoz igazodó költségvetési kiadásmegugrás.

Kovács Árpád, Gáspár Pál, Czakó Borbála, Szapáry György, Hamecz István © Stiller Ákos

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a tervezett közpénzügyi törvénycsomag az állami szerkezet újragondolását is felveti, különösen akkor, ha a mostani elképzelések szerint felvázolt költségvetési hivatal is létrejön. Úgy ítélte meg, szerencsétlen lenne, ha az Országgyűlés égisze alatt költségvetési hivatal címén olyan új fiskális intézményt hoznának létre Magyarországon, amely a költségvetéssel kapcsolatos kormányzati felelősséget részben átvállalná. Kovács Árpád szerint arról kellene valójában politikai alkut kötni, hogy a jövőben a közszolgáltatások vonatkozásában mit vállal magára az állam, és mit az állampolgár, majd ehhez kell az állam szerkezetét igazítani.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke egyetértett a jelenleginél szigorúbb költségvetési tervezési rendszert felállításával, hiszen Magyarországon is – más országokhoz hasonlóan – nagy a hajlam a túlköltekezésre, különösen a választási években. Ha azonban ez a folyamat dekonjunktúrába fordul, akkor már nehéz a költségvetési kiadásokat lefaragni, ezáltal nagy mértékben megugorhat az államháztartás hiánya.

A volt jegybanki alelnök ennek ellenére a költségvetési hivatal tervezett felállítása helyett egy 5-7 főből álló költségvetési tanács életre hívását szorgalmazná. Ennek tagjai köztiszteletben álló, a pénzügyek, illetve az állami gazdálkodás területén nagy szakértelemmel bíró politikailag független szakemberek lehetnének, és a költségvetési tanács munkáját egy szűk szakértői gárda segíthetné. Szapáry György elképzelései alapján a tanács tagjait 6-8 évre választanák, és a tagok megbízatását nem lehetne megújítani. A költségvetési tanácsnak, mint testületnek csak "felügyeleti" jogosítványai lehetnének. (Az ÁSZ elnöke szintén egy ilyen tanács létrehozását tartaná szerencsésnek.)

Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, az MNB korábbi ügyvezető igazgatója is inkább a költségvetési tanács pártján áll, mert az ÁSZ feladatait, tevékenységét – a mostani elképzelések alapján – részben lefedné a tervezett új hivatal. Véleménye szerint a hivatal vagy a testület felállítása csak akkor jó lépés, ha tevékenysége hozzáadott értéket hoz létre, vagyis hosszú távon hozzájárul a kiszámítható makrogazdasági egyensúlyi célok megvalósításához.

Simor András © Stiller Ákos

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke sürgetőnek, "nemzeti ügynek" nevezte a fiskális szabályok bevezetését, illetve a betartásukat ellenőrző intézmény létrehozását. Az viszont véleménye szerint már mindegy, hogy betartásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszéken belül történik meg, esetleg az ellenzéki javaslatnak megfelelően költségvetési tanács, vagy pedig a kormány elképzeléseivel egyezően költségvetési hivatal végzi majd.

A jegybank elnöke szerint Magyarország a kiigazítási lépéseknek köszönhetően jó úton halad a makrostabilitás felé, a 2007-2008-as célkitűzések teljesíthetők, de 2009-ben már jelentős kockázatokkal is számolni kell. Ilyen például a GDP-arányos adóalap csökkenése, illetve az állami feladatoknál a visszarendeződés veszélye. A jegybankelnök szerint a 2008-ig befagyasztott béreket illetően is nagy a veszélye a kompenzációs folyamatok megindulásának 2009-ben, és tovább növelik a kiadások elszaladásának veszélyét a közelgő választások is.

Szabó Zsuzsanna