Bizottsági igen az ÁPV új elnökére
A költségvetési bizottság támogatta Nagy János kinevezését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökévé.
Az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki bizottsága a koalíciós képviselők 16 igen szavazata, és az ellenzékiek egy nem illetve 10 tartózkodó voksa mellett támogatta Nagy János kinevezését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökévé hétfőn.
A Debreceni Egyetem rektora a meglévő állami vagyonnal való hatékony gazdálkodást és annak hatékony működtetését emelte ki fő feladatként. Arról nem szólt, hogy megbízatása mennyi ideig tart, de képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy hosszú távon gondolkodik.
Nagy János bemutatkozásként elmondta, hogy a Debreceni Egyetem könyv szerinti értinek mintegy 40 milliárd forint értékben 864 ingatlannal rendelkezik, ami a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál (KVI) van. Az egyetem évi 70 milliárd forinttal gazdálkodik, de veszteséges még nem volt. Ez a hatékony gazdálkodásnak köszönhető - tette hozzá. A privatizációs szervezetnél mások a nagyságrendek és más a szerkezet, de a feladat hasonló - mondta a jelölt. Nagy János önmagát "bizakodó, pragmatikus és földszerető" emberként jellemezte.
Dancsó József (Fidesz) hiányolta a jelölt elképzeléseit, mire Kovács Zoltán (MSZP): az elnöknek a testület döntéseit kell irányítania. Az MSZP-s képviselő emlékeztetett arra, hogy hosszú ideig volt már egyetemi rektor az ÁPV élén Mészáros Tamás személyében, aki a Corvinus Egyetem rektora.
Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke a jelölttől a "Herend regionális intézménnyé" alakításáról szóló kormánypárti elképzeléssel kapcsolatos véleményét kérdezte. A bizottsági elnök megemlítette egy szomszédos ország olajcégének felvásárlási szándékát egy Magyarországon bejegyzett tőzsdei céggel szemben. Varga Mihály azt kérdezte, hogy akkor, amikor a Mol-t annak idején 6 ezer, illetve 8 ezer forintért adta el a privatizációs szervezet és most 29 ezer – 30 ezer forintot adnak érte, az ÁPV Zrt. elnökjelöltjének mi a terve a maradék állami vagyonnal. Nagy János a kérdésre reagálva azt válaszolta, hogy a meglévő állami vagyon hatékony működését tartja szem előtt, ezért vállalta a jelölést. Feladatának tekinti az előkésztett privatizációs tranzakciókban a szakszerű, felelősségteljes döntést.
Tállai András (Fidesz) kérdésére, miszerint azonosul-e a kormánypártok álláspontjával "a minél gyorsabban mindent értékesíteni" Nagy János azt mondta, hogy stratégiai kérdésnek tartja az energetikát és a földet, mint nemzeti kincset.
Herényi Károlynak (MDF) arra a kérdésére, hogy támogatja-e az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) eladását a jelölt azt válaszolta: még nem volt elég ideje felkészülni, nem látja világosan a helyzetet. Ugyanakkor Tóth András (Fidesz) az agrárkutatók privatizációs terveit firtató, pontosan az Újfehértói Kutató Kht. eladási tervére vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy János azt mondta, hogy ennek a kutató bázisnak nagy szerepe van a gyümölcsfajták génmegőrzésében, a kertészeti kutatás-fejlesztésben és a kertészetképzésnek nyújtott szolgáltatásban. Kérdés, ha ez kikerül az állami vagyonból, mi kerül a helyére, így mindent megtesz az állami tulajdonban tartásért. A jelölt emlékeztetett arra, hogy az Újfehértói Kutató Kht-nek jelentős hitele is van, amit a magánosítás előtt rendezni kellene.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.