2007. június. 04. 11:16 MTI Utolsó frissítés: 2007. június. 04. 11:50 Gazdaság

A Diákhitel Központ az idén 25 ezer új hiteligénylőre számít

A Diákhitel Központ (DK) Zrt. az idén mintegy 25 ezer új hiteligénylőre számít, így ügyfeleinek száma az év végére meghaladhatja a 255 ezer főt - derül ki a társaság BÉT honlapján közzétett éves jelentéséből. A felsősoktatásban tanulók mintegy egyharmada így továbbra is a DK ügyfele lesz.

A társaság által kezelt hitel- és kötvényportfolió nagysága az év végére várhatóan eléri a 152 milliárd forintot, megközelítőleg 25 milliárd forinttal nő az idén. A finanszírozás fő eszközei továbbra is a belföldi kötvénykibocsátások és hitelfelvételek lesznek, de az átlagos forrásköltség alacsony szinten tartása és a finanszírozási kockázatok kezelése érdekében a DK keresi az egyéb instrumentumok alkalmazásának lehetőségét is.

A rendszer finanszírozásához már az ügyfélbefizetések is jelentős mértékben hozzájárulnak. A jelentés szerint 2007 végére a 100 ezer főt is meghaladhatja azoknak a száma, akiknek tanulmányaik befejezése után meg kell kezdeniük a hiteltörlesztést.

A visszafizetési hajlandóság az előzetesen feltételezettnél jobb. A hallgatói hitelezés kockázati kitettsége az indulás óta eltelt négy évben nem romlott, sőt kismértékben javult, így a kamaton belül a nemfizetők kockázatát fedező kockázati prémium mértéke csökkent.

A hallgatói hitelrendszert működtető, állami tulajdonú DK non-profit elven működik (a tavalyi évet 1 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárta), kötelezettségeiért az állam készfizető kezességet vállal.

Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók jelenleg szemeszterenként legfeljebb 150 ezer, a költségtérítéses diákok szemeszterenként 200 ezer forint hitelt vehetnek fel.

A hallgatói hitel kamata jelenleg 9,5 százalék. A kamat mértéke döntően a forrásköltségektől függ, azon felül csak kockázati prémiumot és működési költséget számolhat fel a társaság.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.