Utalt rá, hogy a versenyben a kelet-európai és a nyugat-európai vasutak eltérő színvonalról indulnak. A kelet-európai vasutak infrastruktúrája, járműállománya jelentős fejlesztéseket kíván, és hátrányt jelent számukra az országaikban lévő magas pályahasználati díj is. Kozák Tamás szerint a kelet-európai vasutak lemaradásának felszámolásában segítene a magánszektor megjelenése.

Ismertetése szerint a vasúti árufuvarozási piac az utóbbi időben az Európai Unió korábbi 15 tagállamában stabilizálódott, az új tagországokban a teljesítmények csökkenése mérséklődött. Véleménye szerint a vasútnak a hosszú távolságra szóló árufuvarozásban van fejlődési lehetősége, és ennek érdekében egyszerűsíteni kell a határátlépési eljárást.

A konferencián Jacques Dirand, az Európai Vasúti és Infrastruktúra Vállalatok Közössége tanácsadója, a konferencia levezető elnöke szólt arról, hogy az Európai Unió vasútpolitikájában piaci liberalizációra törekszik az árufuvarozás és személyszállítás területén.

Kovács Imre, a MÁV Cargo Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az állami vasutak működési feltételei helyenként kedvezőtlenebbek a magánvasutakénál. Példaként említette, hogy az állami vasutaknak hosszadalmas közbeszerzéseket kell alkalmazniuk, illetve szociális elvárások is megfogalmazódnak tevékenységükkel szemben.