2006. szeptember. 25. 12:35 MTI Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 25. 12:37 Gazdaság

Az OTP nem indul a bolgár DZI Bankért

Az OTP Bank vezető testületének döntése alapján nem adott be kötelező érvényű ajánlatot a bulgáriai DZI Bank A. D. többségi részesedésének értékesítésére kiírt pályázaton – közölte a magyar pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn.

A bolgár DZI Bank AD 70 százalékára pénteken éjfélig lehetett benyújtani vételi ajánlatot és hírügynökségi jelentések szerint két külföldi bankról lehet biztosan tudni, hogy élt a lehetősséggel.

Pénteken a görög EFG Eurobank Egasias és a belga KBC Group NV erősítette meg, hogy ajánlatot tett a 11. legnagyobb bolgár bank többségi részesedésének a megszerzésére.

Görög sajtóértesülések szerint még a görög Alpha Bank is komolyan érdeklődött, azt azonban nem tudni, hogy beadott-e érvényes ajánlatot. Az Alpha pénteki közleményében – részletek ismertetése nélkül – annyit közölt csupán, hogy számos befektetést tervez Délkelet-Európában.

A DZI pénzügyi csoporthoz tartozó DZI Bankot 2002-ben a privatizáció során Emil Kjulev üzletember vette meg, aki tavaly merénylet áldozata lett. A DZI többségi tulajdonát a 70 százaléknyi részvényt kezében tartó özvegy Veszela Kjuleva adja el a Contract Sofia nevű vállalkozásán keresztül.

Szakértők azzal számolnak, hogy a bolgár pénzintézet 70 százalékát 200-300 millió euróért értékesítik. Augusztus végén az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Wolf László azt mondta, hogy a magyar bank érdeklődik a DZI iránt, amely erősítené az OTP bulgáriai pozícióját. Az OTP 2004-ben 311,1 millió euróért vásárolta meg a bolgár DSK bankot.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.