Az elmúlt időszak makrogazdasági információi és a közelmúltban meghirdetett stabilizációs intézkedések jelentősen átrajzolták a Monetáris Tanács makrogazdaságról kialakított képét. A tervezett lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország kockázati megítélését javíthatja. Az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel - olvasható az MNB honlapján.

A fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Ehhez járulnak hozzá a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik. A jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat.

A legújabb fogyasztóiár-adatok, különösen a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások körében, az infláció trendjének emelkedését mutatják. A fiskális intézkedések várható hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent az importált infláció, különösen a világpiaci olajárak emelkedése.

A Monetáris Tanács szerint ezen hatások miatt az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet. A fiskális intézkedések átmeneti hatásaitól eltekintve is, amennyiben a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető. Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál.

A közeljövőben várható egyszeri áremelkedések középtávú hatásában, esetleges tovagyűrűzésében kulcsfontosságú szerephez jutnak az inflációs várakozások és a munkaerőpiac állapota. A csökkenő kereslet, illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor munkakeresletét visszavetheti, és ez az állami létszámleépítésekkel együtt a munkaerő kínálat növekedését eredményezheti.

Ennek ellenére a versenyszektorban a nominálbérek emelkedése csak akkor maradhat mérsékelt, ha az egyszeri áremelkedések nem épülnek be a gazdasági szereplők várakozásaiba. A Monetáris Tanács ezért kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kiszámítható politikájával koordinálja az inflációs várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs hatásait.